Az orosz kormány december 1-jén, kedden felfüggesztette az orosz–török gazdasági és kereskedelmi együttműködési kormányközi bizottság munkáját, amelyet orosz részről Alekszandr Novak energiaügyi miniszter vezet. A TASZSZ hírszolgálatnak nyilatkozó forrás szerint ez egyben a Török Áramlatról szóló egyeztetések felfüggesztését is jelenti.
Erre reagálva Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy "a kormányközi bizottság munkájának felfüggesztése nem jelenti a Török Áramlat projekt felfüggesztését".
Az orosz kormány nem állítja le a Török Áramlatot, annak sorsáról az építésben érintett cégeknek kell dönteniük"
- tette hozzá.
A Török Áramlat megépítését a Déli Áramlat lefújása után jelentették be. A vezeték a török-görög határig szállítaná az orosz gázt. Hogy onnan az európai országok hogyan szállítják tovább a gázt, már a régió országainak kell megállapodni. Erre az egyik megoldás a Tesla nevű vezeték lenne, de egyre valószínűbb, hogy az nem épül meg. Ráadásul az orosz-török konfliktustól függetlenül is kérdésessé vált az elmúlt hónapokban, hogy a Török Áramlat megépül-e egyáltalán.
A Török Áramlat és a hozzá kapcsolódó európai vezetékek megépítése azért különösen fontos Magyarország gázellátása szempontjából, mert Oroszország kilátásba helyezte, hogy 2019 után megszünteti a gázszállításokat Ukrajnán keresztül.
Az Európába irányuló orosz gázexport egyáltalán nem elhanyagolható. A Gazprom gázipari cég 29,6 százalékkal 13,6 milliárd köbméterre növelte havi európai exportját 2015 novemberében az előző hónaphoz képest, közölte a vállalat.
Németországba például 23,1 százalékkal, Olaszországba pedig 32,9 százalékkal nőtt havi szinten az orosz gázkivitel.
A cég arról is beszámolt, hogy 2015 első 11 hónapjában a gázexportja 144,4 milliárd köbméter volt, ami 6 százalékos bővülés éves összevetésben.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök Ankarában eközben arról beszélt, hogy az orosz embargó elrendelése miatt Törökország felkészült egy borúlátóbb forgatókönyvre is, de reményei szerint nem az valósul meg. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy
vannak olyan lépések, amelyeket megtehetünk, de remélem, hogy erre nem lesz szükség".
A miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a közeljövőben ismerteti az orosz szankciók által okozott károk enyhítését célzó intézkedéseket.
Egyúttal hangsúlyozta, hogy
ha az orosz szankciók rontják a külkereskedelmi mérleget és veszélyeztetik az energiaimportot, akkor válaszlépésekre készülhet Moszkva Ankara részéről".
A kedden megjelent orosz kormányrendelet értelmében a gyümölcsök és zöldségek (paradicsom, hagyma, karfiol, brokkoli, uborka, citrusfélék, alma, szőlő, körte, sárgabarack, őszibarack, szilva és eper) mellett január 1-jétől nem lehet Törökországból kereskedelmi mennyiségben szárnyasféléket, sót és frissen vágott szegfűt sem bevinni.
Az UkrAgroConsult ukrán mezőgazdasági elemzőcég egyik szakértője szerint,
ha az orosz szankciókra válaszul Törökország is importkorlátozó intézkedéseket hoz, annak egyik nagy nyertese Ukrajna lehet.
A Reuters jelentése szerint az ukrán mezőgazdasági miniszter máris felvetette: török ellenlépés esetén Ukrajna megduplázhatná a napraforgóolaj, a búza és a kukorica exportját.
Ukrajna részesedése a török búzapiacon az elmúlt öt évben felére, 2,7 százalékra zsugorodott. Négy év alatt pedig 75 százalékkal esett az ukrán kukorica kivitele Törökországba.
Törökország a jövő nyárig tartó szezonban 880 ezer tonna napraforgóolajat importál. Az UkrAgroConsult számításai szerint Ukrajna napraforgóexportja akár 4,28 millió tonna is lehet a folyó szezonban.
Az orosz turisták kiesése komoly károkat okoz a török idegenforgalomnak. A veszteség mérséklését célozzák azok az intézkedések, hogy az orosz elnöki rendelet miatt elmaradó orosz turistákat nyugat- és észak-európaiakkal helyettesítsék.
Törökországot évi mintegy 40 millió turista keresi fel, amivel a világ hatodik legkeresettebb célországa.
Az ország idegenforgalomból származó bevétele évi mintegy 34 milliárd dollár. Oroszországból az elmúlt időszakban évente mintegy 4,5 millióan érkeztek Törökországba.