A vártnál lényegesen jobb ipari adatot és a vártnál sokkal jobb külkereskedelmi adatot közölt a statisztikai hivatal a héten – ezeknek Suppan Gergely szerint mind a forintot kellene erősíteniük. A Takarékbank senior elemzője az Origónak azt mondta, hogy fundamentális okai nincsenek a forintgyengülésnek, amit a nemzetközi hangulat okoz, és várhatóan csak átmeneti jelenségről van szó.
Igazából minden a forint mellett szól.”
Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint is globális hatások állnak a forint gyengülése mögött, a fundamentumok – így az infláció, a GDP vagy épp a kereskedelmi egyenleg – miatt nem kellene tovább gyengülnie az árfolyamnak. A banknál nem számítanak a következő 1-2 hónapban gyenge forintra:
az euróval szemben 315 forintos szintet várnak az év végére.
Suppan Gergely szerint a feltörekvő piacokon „dráma van”: nagyot gyengült a török líra, a dél-afrikai rand, a román lej vagy épp a lengyel zloty is az elmúlt napokban.
A forint sokkal jobban teljesített az elmúlt időszakban, mint a többi deviza
a feltörekvő piacokon. Összehasonlításképpen: az elemző szerint, ha annyit gyengült volna a magyar fizetőeszköz, mint a dél-afrikai rand, akkor most körülbelül 500 forintot kéne adni egyetlen euróért.
A szakértő szerint összességében stabil a forint árfolyama, de az elmúlt években már láthattuk, hogy
minden év végén gyengült az árfolyam.
Suppan Gergely szerint ez a jelenség annak köszönhető, hogy néhány nagyobb külföldi befektető zárja a pozícióit, amelyeket jövő év elején majd újra nyit – az elemző szerint ez az egyik oka az év végi forintgyengülésnek.
Ha tovább esne a forint árfolyama, akkor kérdéses lenne, hogy az államadósság csökkenő pályán tudna-e maradni, közölte a szakértő, aki szerint a legnagyobb kérdés most, az, hogy december 31-én mennyi lesz az árfolyam.
Török Zoltán szerint is ez most a legfontosabb kérdés, hogy hogyan alakul majd az év végi adósságmutató: ugyan sokat csökkent a deviza aránya az adósságportfólión belül, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lesz az árfolyam. Mindenesetre az elemző szerint nem romlik tovább a helyzet a hazai deviza piacán.
Az olajárak esése a feltörekvő devizákra is negatívan hat, azaz gyengíti azokat – így a forintot is. Ugyanakkor az olajár sokkal nagyobb mértékben zuhan, mint a forint gyengül a dollárral szemben, így Suppan Gergely szerint a benzinár még akár tovább is csökkenhet.
Kovács Bálint, az Equilor elemzője a Magyar Nemzeti Bank szerepét emelte ki: Matolcsy György jegybankelnök már többször is kijelentette, hogy
az MNB-nek nincs árfolyamcélja.
A jegybank jövő kedden tart kamatdöntő ülést, de kamatvágást az elemző nem vár, ugyanakkor
új monetáris lazítócsomagot jelentethetnek be
– ezt nagy érdeklődéssel várja a piac.
A forint árfolyamának az inflációra közvetlen hatása nincs, csak közvetett – például az olajárak esnek a leginkább latba az inflációs kosárban. Kovács Bálint szakértő szerint
nincs kizárva az sem, hogy az év végén a jegybank valahogy beavatkozik majd a forint árfolyamába
– ahogy elemzők szerint már korábban is megtette –, azért, hogy az adósságmutató a megfelelő szinten alakuljon.
Az államháztartás bruttó adóssága 2014 végén a GDP 76,9 százaléka volt, ami 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2013-as évvégi adat. A jegybank november közepén azt közölte, hogy a harmadik negyedév végén 25 910 milliárd forint, azaz a GDP 78 százaléka volt a bruttó adósság – tehát még 1,1 százalékponttal kellene csökkenteni az államadósságot, hogy az csökkenő pályán maradjon.