Az online vásárlás népszerűsége folyamatosan növekszik Magyarországon: az MNB adatai szerint 2015 közepén már 7 600 internetes áruházban lehetett bankkártyával fizetni.
Az Európai Központi Bank (EKB) bankkártya-csalásokról szóló 2015-ös jelentéséből kiderül, hogy miközben a fizikai kártyahasználatot igénylő műveletek (ATM- és POS-tranzakciók) esetében a csalások összértéke az előző évekhez képest 10,3 százalékkal csökkent, a kártya jelenléte nélkül zajló (főként az internetes) tranzakciók (CNP-tranzakciók) esetében 21 százalékkal nőtt ez az érték.
A jelentés szerint
Magyarországon a CNP-tranzakciók során elkövetett csalások értéke az elmúlt években növekedett,
az összes kártyacsalás 68 százalékát így követték el. A bankautomaták (ATM) és POS berendezések révén elkövetett csalások összege 16-16 százalékot tesznek ki.
Néhány egyszerű óvintézkedés betartásával a biztonság könnyen növelhető, emlékeztet közleményében a BDO Magyarország tanácsadócég.
Nyilvános wifi-hálózaton semmiképp se bankoljunk, mert ezeken a hálózatokon nem biztosított, hogy adatainkat nem fogják illetéktelenek megszerezni. A kávézók, gyorséttermek illetve egyéb publikus helyek nyitott wifi-hálózatai az internetes bűnözőknek lehetőséget biztosítanak közbeékelődéses támadás végrehajtására.
Az otthoni wifi-kapcsolatunkat is megfelelő jelszóval lássuk el,
és állítsuk be a kapcsolat titkosítását (WPA2).
Ha online bankolásra használjuk a számítógépünket, tabletünket, okostelefonunkat, akkor
gondoskodjunk a megfelelő vírusvédelemről,
mivel anélkül az adatainkat könnyen megszerezhetik illetéktelenek, akik vissza is élhetnek azokkal. A rendszer és a böngésző rendszeres frissítése erősen ajánlható. Az online tranzakciókat biztonságosabb a számítógépünkön végrehajtani, mivel a mobil eszközök adott esetben sérülékenyebbek lehetnek a rosszindulatú programokkal szemben.
Karácsony közeledtével megnő a kéretlen levelek száma is postaládánkban. Inkább
meg se nyissuk azokat az üzeneteket, amelyek a levelesládánk Spam mappájába kerültek,
vagy kéretlen levélnek tűnnek, hacsak nem bizonyosodtunk meg róla teljes mértékben, hogy a levelet valójában egy ismerősünk küldte.
Ha mégis megnyitottunk egy kéretlen levelet, és abban kihagyhatatlan akciót és kupont ígérő ajánlatot találtunk, jusson eszünkbe, hogy
könnyen csapdába eshetünk, ha olyan linkre kattintunk, amely adathalász célból nem a feltüntetett és az általunk kívánt cég honlapjára visz minket,
hanem a kártyaadataink és egyéb személyes adataink megszerzésére kreált adathalász-oldalra. Javasolt tehát a weboldalak hitelességét, esetleges tanúsítványát és tartalmát is ellenőrizni és csak biztonságos kapcsolatot használni a tranzakciók lebonyolításához. Biztonságosabb, ha saját magunk gépeljük be a felkeresni kívánt oldal címét a böngészőnkbe, vagy a keresőprogramok használatával jutunk el a bolt honlapjára.
Fontos a bankkártyánk és azonosítóink biztonságos helyen tartása, védése. A bankkártyánkat fizetés során soha ne tévesszük szem elől, vagy ne engedjük, hogy fénykép készüljön a kártya felületéről, mivel a kártyán található adatainkkal visszaélhetnek. A bankkártyán található CVC2/CVV2 kódot is javasolt feljegyezni, majd a kártyáról törölni. Ne hagyjuk felügyelet nélkül a kártyánkat, mivel
a rajta lévő adatok megadása elegendő a bankkártyás online fizetés lebonyolításához.
A bankkártya-forgalmunkat folyamatosan kövessük nyomon, és ha bármilyen gyanút észlelünk, és olyan tranzakciót veszünk észre, amelyet biztosan nem mi indítottunk, tiltsuk le a kártyánkat és haladéktalanul forduljunk a bankunkhoz.