Olaj a tűzre

Emelkedő maginfláció, javuló beszerzési indexek és konjunktúra, az olajárak bázisának csökkenése, növekvő GDP, Görögország kivételével talpra álló periféria országok, mi kell még? Az Európai Központi Bank szerint még több pénz.

Az alábbiakban Serdült Máté, a Hozam Vadász blog egyik szerzőjének a legfrissebb írását tesszük közzé.

Mindig érdemes figyelemmel követni a piacok viselkedését, és most is bőven akad érdekesség: van növekedés, az Európai Központi Bank erre még rá is kontrázik csökkentett betéti rátával (most már -0,3 százalék) és fél évvel kitolt lazítási programmal (egészen 2017 márciusáig), ami egy szűk fél milliárd euróval növeli a gazdasági övezet likviditását. A hírek hallatára pedig az európai tőzsdeindexek pánikszerű esésbe kezdenek. Persze már a kezdő tőzsdézők is tudják, hogy a piac inkább várakozásokat áraz, mintsem tényeket, és jelenleg a bejelentés nem nőtt fel a várakozásokhoz, pedig azok aztán elég magasra lettek emelve Draghi és jegybankár kollégai által. Szerepet játszhatott még néhány long (vételi) pozíció automatikusan zárása, ráerősítve az esésre.

Gyakorlatilag kódolva volt a csalódás Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

Két dolog hiányzott a befektetőknek: az árazások inkább -0,4 százalékos betéti rátát vártak, amit végül csak -0,3 százalékos mélységbe vágott a jegybank; illetve a mennyiségi lazítás havi keretének megemelése 60 milliárd euróról 75 milliárd euróra sem valósult meg. Draghi egyébként ezt azzal kommentálta, hogy nem kell még ellőni minden puskaport, de a továbbiakban is mérlegelni fognak minden lehetséges eszközt, ha úgy látják, be kell avatkozni.

Kiábrándulás és annak hatásai

Mindenesetre a vártnál kevesebb eredmény az euró gyors és masszív erősödését váltotta ki (2009 óta nem emelkedett ennyit egy nap alatt a közös fizetőeszköz), ami lerántotta magával a részvényárakat is. Érdemes megnézni, hogy az elmúlt hetekben, egy két fejlődő piaci turbulenciától eltekintve, a kereskedők az EUR/USD mozgásának körülbelül 'egy az egyes' mintájára adják-veszik az európai részvényeket (azaz az euró gyengülése kedvez a részvényárfolyamoknak és fordítva). Ez éppen azért érdekes, mivel a gazdasági fellendülés elsődleges motorja a belső konjunktúra lehet, nem pedig az export. Ha az európai fogyasztói bizalom megmarad és a Fed várható kamatemelése valóban mini recessziót okoz 2016 során a tengerentúlon, úgy

elég komoly félreárazások lehetnek majd az európai részvényekben.

Érdemes lehet majd hosszú távú beszállókat keresni - állítja Hozam Vadász.

Az ábrán látható GDP számok negyedéves bővülést mérnek; a PMI azaz beszerzési menedzser index 50 pontos érték felett indikál bővülést (az ipar is bővül, csak lassabban, jelenleg az övezet 70 százalékát kitevő szolgáltatás szektor ábráját látjuk).

Az eurózóna negyedéves GDP-jének és a PMI beszerzési menedzser indexének alakulása Forrás: Tradingeconomics.com

A fogyasztói bizalom egy indexszám, így nem az érték a fontos, hanem a trend, az pedig erősen növekszik, míg a fogyasztási számok magukért beszélnek.

Az eurózóna fogyasztói bizalmának és költéseknek alakulása Forrás: Tradingeconomics.com

Magáról a mérésekről

A központi bank lépését részben a gyenge inflációs adatokkal magyarázta, amelyek valóban kiábrándítóak. Ugyanakkor a maginfláció szilárdan 1-1,3 százalékos sávban mozog, és az olajárak bázishatása is kikerül lassan a mérőszámból.

A cikk elején nem véletlenül írt Hozam Vadász likviditást pénz helyett, a pénz elég tág fogalom, a multiplikátor hatáson keresztül ebből a fél milliárdból könnyen lehet még dupla ennyi.

Az infláció mérését Serdült Máté amúgy elhibázott lépésnek tartja, bár mellette szól, hogy könnyen mérhető, és a pénzmennyiség szabályozásán keresztül befolyásolható a stabilitása, de épp ez lehet a gyengéje is. A kúszó (1-4 százalékos) infláció valóban az egészséges gazdaság „tünete”, de amikor 42 fokos láz után vesz valaki egy hűtőfürdőt, és pár fokkal kevesebbet mér, még nem mondhatja magát gyógyultnak.