Megalapítják a napenergiai OPEC-et

Globális ügynökség alakul a napenergia terjesztésére – jelentette be a francia és indiai vezetők a párizsi klímacsúcson. A kezdeményezésbe 120 ország és több nagyvállalat is részt vehet, életre hívói azt tervezik, több milliárd dollárt ajánlanának fel egyes országoknak a napelemeik fejlesztésére.

Az OPEC-hez hasonló globális szövetséget hoznának létre, amely a napenergia terjesztését tűzi ki célul – jelentette be a párizsi klímakonferencián Narendra Modi indiai miniszterelnök és Francois Hollande francia államfő.

A napelemes technológiáért és technikákért létrehozott új ügynökség, az Iasta nevű

világszervezetbe 120 országot hívtak meg,

főleg meleg égövi államokat, ahol a leghatékonyabban lehet alkalmazni a napenergiát, de több dél-európai ország is meghívót kapott. Narendra Modi korábban a G20 országait arra kérte, anyagilag is támogassák a napenergia fejlesztését.

A sarki jégsapkák olvadásának veszélyeire is felhívták a figyelmet Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Kiyotó vége

A november 30-tól december 11-ig tartó, az ENSZ égisze alatt rendezett csúcson 195 ország vezetői és klímaszakértői vesznek részt. A klímacsúcson a remények szerint elfogadásra kerülő új nemzetközi megállapodás az 1997-ben kialkudott és 2020-ban lejáró kyotói jegyzőkönyv helyébe lép.

Az új megállapodás fő célja a globális felmelegedést két fokban korlátozni.

Nagyon olcsó lett

A napelemek költséghatékonysága az utóbbi néhány évben drasztikusan javult, szakértők már egyenesen a napenergia forradalmáról beszélnek. Korábban az energia tárolása jelentette a fő akadályt a technológia terjedése előtt, emiatt a napenergiát sokáig csak akkor lehetett kihasználni, ha a fogyasztás és a termelés összekapcsolódott. A közelmúltban azonban amerikai kutatók olyan, szén nanocsövekre épülő technológiát fejlesztettek, amivel hosszú távon el lehet tárolni az összegyűjtött napenergiát.

2011-ben olyan, úgynevezett hőelemeket hoztak létre,

amelyek feltöltődnek, amíg fent van a nap, éjszaka vagy felhős időben pedig az összegyűjtött hőenergiát leadva működtetik tovább az elektromos eszközöket.

Napelemek a Mátrai Erőmű naperőművében Forrás: MTI/Komka Péter

Legalább ennyire segítette a napelemek terjedését az új, olcsóbb gyártási technikák elterjedése, és az, hogy az elmúlt években drasztikusan eset a napkollektorok ára. Csak 2015-ben a napelemek gyártásához szükséges úgynevezett poliszilikonok ára 21 százalékkal csökkent.

Csak egy százaléka

India élen jár a napenergia fejlesztésében, idén tavasszal az ország áramtermelésének 10 százaléka napenergiából származott, felülmúlva az erre az évre kitűzött 8 százalékos célt. Modi a klímacsúcson bejelentette: 2030-ra India energiaigényeinek 40 százalékát megújuló forrásokból fedezik majd. Ez egyébként nem is annyira ambiciózus terv. Szakértők szerint az Indiában reálisan kiaknázható napenergiának még így is csak kevesebb, mint egy százalékát gyűjtik össze az eddig felszerelt napkollektorok.

Modi a csúcstalálkozón úgy fogalmazott: a napenergia új reményt jelent az egész világnak, beleértve azokat a szegény falvakat is - a harmadik világ országaiban és India egyes részein - amelyek most még egyáltalán nem jutnak áramhoz. Mint mondta, az olcsó, könnyen felszerelhető napelemek

az ilyen települések energiaellátását is megoldhatóvá teszik.

Mint mondta, a napenergiával kiváltanák a környezetre ártalmas fosszilis energiahordozókat is.

Narendra Modi indiai miniszterelnök Forrás: AFP/Kena Betancur

Zöld élcsapat

Francois Hollande a globális napenergia-szövetség bejelentésekor azt mondta,

egy élcsapatot gyűjtünk össze azokból az országokból, amelyek hisznek a megújuló energiában.”

Hollande szerint az Indiával közösen felvázolt terv a klímacsúcs végén megkötendő Párizsi Egyezmény vázlatának is tekinthető. A konferencián szeretnék egy nemzetközi együttműködés kereteit megteremteni, amelynek a lényege a zöld technológiák cseréje és az ilyen befektetések anyagi támogatása lesz.

Narendra Modinak egyébként régi álma a „napenergiai OPEC” megteremtése: az indiai politikus már 2012-ben arról beszélt, hogy a napenergiában érdekelt országoknak szövetséget kéne kötniük a technológia globális terjesztésére. A november 15-i törökországi G20-csúcson szintén arra kérte a résztvevő államokat, hogy

különítsenek el egy 100 milliárd dolláros alapot azoknak az országoknak,

amelyek napenergiába fektetnének. India egyébként 2030-ig ugyanennyit tervez fordítani a saját napenergiát gyűjtő létesítményei fejlesztésére.

Francois Hollande francia elnök Pranab Mukherjee indiai államfővel a párizsi klímacsúcson Forrás: AFP/Guillaume Horcajuelo

Áder János szintén arról beszélt a klímacsúcson: szükséges lenne egy nemzetközi pénzügyi alap megteremtése, amellyel a fejlődő országokat támogatnák abban, hogy a megújuló energiákra épülő létesítményeiket fejlesszék.

Gates és Zuckerberg is beszáll

A megújuló energiákban egyébként nemcsak az államok látnak lehetőséget, hanem a világ legnagyobb vállalatai is. Néhány napja a világ vezető technológiai cégei bejelentették, Breakthrough Energy Coalition néven indítanak kezdeményezést, amelynek keretében különböző megújuló energiával foglalkozó vállalkozásba fektetnének.

Az együttműködésben többek között a Microsoft és a Facebook is részvételét jelezte.

A Modi által kezdeményezett „napenergiai OPEC”-et szintén több cég támogatásáról biztosította, többek között a francia Areva és Engie energetikai cégek, a HSBC France bank, valamint az indiai Tata Steel gyártóóriás. Utóbbi cég egyébként az újfajta napkollektorok gyártásában is érdekelt, ők forgalmazzák a Colorcoat nevű, a lakosság számára is hozzáférhető napkollektorokat.

A cég más gyáraiban is használnak napelemeket, idén novemberben például bejelentették, hogy Hollandiában megépítik a világ egyik legnagyobb napkollektor-telepét. A tervek szerint 2016-ra 25 hektáros területen állítanak fel napkollektorokat, amelyekkel a cég ljmuideni acélművét látnák el energiával.