A Dreyfus Sons & Co. svájci bank, amely az 1930-as évektől segített elrejteni a zsidó ügyfelek pénzét a nácik elől, úgy tűnik, a legutóbbi időben az amerikai adóhatóság elől segített elrejtőzni az amerikai ügyfeleknek – írja a Bloomberg. Az USA igazságügyi minisztériuma által kedden kiadott – nem büntetőeljárásbeli – megállapodás arra világított rá, hogy a bank elfedte az offshore szervezetek valódi tulajdonosait, miközben elkülönítve tárolt aranyat és készpénzt.
A pénzintézet úgy tudta elkerülni az amerikai büntetőeljárást, hogy beleegyezett 24,2 millió dollár kifizetésébe, valamint elismerte, hogy
„nem alkalmazott elég szigorú kontrollt”
azzal kapcsolatban, hogy az amerikai ügyfelek megfizették-e a szükséges adókat – áll az egyezségben.
Az Egyesült Államok egyébként két további megegyezést is bejelentett kedden. A Credit Agricole svájci üzletága 99,2 millió dollár kifizetésébe egyezett bele, míg a Baumann & Cie. 7,7 milliót vállalt. Az előbbi az év második legnagyobb összegének számít a BSI 211 milliója után. Az említett bankok képviselői közül senki nem reagált a Bloomberg megkeresésére.
Ebben az évben már
64 svájci bank egyezett meg az amerikai adóhatósággal összesen közel 742 millió dollárnyi
bírság kifizetéséről, és a büntetések csökkentése érdekében több ezer amerikai ügyfelüket ösztönözték arra, hogy tárják fel a rejtett számláikat az USA hivatala számára. Mindez az Egyesült Államok speciális programjának eredménye, amelynek az is része, hogy amennyiben az ügyfelek felfedik a törvényszegéseiket, úgy mentesülnek az amerikai büntetőjogi felelősségre vonás alól.
A Dreyfus történelmi szerepe a jelenlegi helyzet ellenére sem elhanyagolható. A bankot egy francia zsidó bevándorló alapította Bázelben, 1813-ban. 2013-ra 7 ezer számlán összesen 18 milliárd svájci frankot (18,2 milliárd dollár) őriztek. Ezekből 855 számla volt amerikai, összesen 1,76 milliárd dollár értékben.
Érdekes történelmi párhuzam, hogy ezen számlák közül számos panamai vállalatok nevén szerepelt, amely gyakorlat a második világháború után indult be, mivel a zsidó ügyfelek „a személyes biztonságuk érdekében igyekeztek megvédeni az eszközeiket”, és el akarták rejteni azokat a kormányok elől – derül ki az egyezségből. Az amerikai számlák közül 33 szerepelt panamai vállalatok nevén, melyek igazgatói nagyrészt a bank alkalmazottai voltak.