Mi romlott el Görögországban?

A man holds a sign reading 'hands off the money to workers' as pensioners gather against austerity measures on June 23 , 2015 in Athens. Hopes that Greece and its creditors can seal a debt deal with exactly one week left to avert default could fade as the Greek premier faces pressure to convince his anti-austerity party to approve concessions needed to unblock bailout funds. AFP PHOTO / LOUISA GOULIAMAKI

Már öt év eltelt azóta, hogy az IMF jóváhagyta a görög kvóta huszonhatszorosát kitevő pénzügyi mentőcsomagot. Erre azért volt szükség, mert félő volt, hogy Görögország nem tudja megfelelően fizetni a tartozásait. Ez máig nem változott, mint ahogy az eredeti mentőcsomag folyósításakor meghatározott célok közül is csak kevés teljesült.

Az IMF által folyósított hitel céljai közül eddig szinte csak a görög deficitcél valósult meg. A gazdaság folyamatosan a tervek alatt teljesített, a munkanélküliség 25 százalékos a tervezett 13 helyett, és a teljes tartozás a GDP 175 százalékát teszi ki 140 százalék helyett. Bár ez utóbbi is a gazdaság gyenge teljesítményének tudható be leginkább.

A 2010-ben megfogalmazott elvárások közül alig teljesült valami Forrás: AFP/Louisa Gouliamaki

Megváltozott a politika

2015 januárjában a Sziriza egy erősen megszorításellenes kampánnyal nyert a görög választásokon. A választási ígéreteiből azonban már februárban le kellett adnia. A jelenlegi tárgyalások alatt pedig alig maradt valami a kampányszlogenekből. Erről bővebben is írtunk szerdán.

Mire lett volna szüksége Görögországnak?

A World Economic Forum (WEF) szerzője, Michalis Haliassos szerint a jelenlegi tárgyalásokon már szinte teljesen szem elől tévesztették, hogy a görög helyzetre csakis egy exportvezérelt gazdasági növekedés lenne a gyógyír. Ezt hat év alatt nem sikerült elérni, és még kétségesebb, hogy Görögország hasonló növekedési pályára tudna állni az eurózónán kívül.

A görögök csak a megszorításokat látják Forrás: MTI/EPA-ANA/Szimela Pancarci

Haliassos szerint az eddigi intézkedések inkább büntették a görög lakosságot, mintsem a kilábalásra koncentráltak volna. Az elmúlt években a megszorítások voltak fókuszban, a kiadások lefaragása, adóemelés, a közszféra dolgozóinak elbocsátása, fizetésük megnyirbálása. A versenyképességet is a minimálbérek csökkentésével, az elbocsátások könnyítésével és a szakszervezetek erejének csökkentésével akarták elérni. Hasonlóan rosszul érintette több szakma képviselőjét, amikor a tevékenységük végzéséhez szükséges engedélyeket egyre eltörölték.

Lenne kevésbé fájó út

Miközben nem vitatja ezeknek az intézkedéseknek a szükségszerűségét, Haliassos szerint lenne módja, hogy a lakosság számára is kedvező intézkedésekkel is segítsék a gazdasági növekedést. Szerinte könnyíteni kellene az új vállalkozások indítását, növelni kellene a befektetők védelmét, a bírósági rendszert hatékonyabbá kellene tenni, a kutatásokat jobban át kellene ültetni a gazdasági életbe, az egyetemeket támogatni kellene, míg a jó teljesítményért magasabb fizetést kellene adni.

Exportorientált növekedés kell Forrás: MTI/EPA/Oresztisz Panajotu

Görögország legnagyobb problémája jelenleg, hogy nincs olyan terméke, amelyre fel lehetne építeni a szükséges exportorientált növekedést. Ennek esélye nélkül a tárgyalások is további megszorításokról szólnak, amelyeknek a sikeressége továbbra is megkérdőjelezhető.

Mit kellene tenni?

Az eddigi megszorítások elbuktak, mert használták ki Görögország potenciális lehetőségeit. A jövőben az ország termelékenységére kell koncentrálni, és hogy hozzáférjen nemzetközi piacokhoz. Michalis Haliassos szerint meg kellene találni az exportpiacokat, a fizetéseket pedig a teljesítményhez kell kötni, hiszen az nem jó üzenet a görög munkásoknak, hogy akárhogy is dolgoznak, csak a kelet-európai fizetést kaphatják.