Görögországnak június 30-áig kellene 1,6 milliárd eurót visszafizetnie hitelezőinek. A jelenlegi tárgyalások viszont nem csak erről a pénzről szólnak. Nyáron összesen 9 milliárdot kellene visszafizetniük a görögöknek.
A hitelezők hajlandóak lennének a teljes görög hitelállomány átstrukturálására, de ezért cserébe reformokat várnak.
Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF elvárásainak jó része összeegyeztethetetlen a Sziriza választási ígéreteivel.
A kiszivárgott görög javaslatcsomagból megnézhetjük azt is, hogy mit adnak fel végleg.
A Sziriza egyik legfőbb ígérete az volt a választások előtt, hogy eléri a külföldi hitelezőknél, engedjék el a tartozás nagy részét. A GDP 174 százalékát kitevő hitelállományt azonban máig nem sikerült leépíteni. A jelenlegi tárgyalásokból az látszik, hogy nincs is rá nagy esély.
Juncker újságírói kérdésekre válaszolva tagadta, hogy a 19 eurózóna vezetőinek hétfői találkozóján egyetlen szót is ejtettek volna az adósságkönnyítésről. A hitelezők csak az átstrukturálásról hajlandók tárgyalni, és a Szirizának ezért cserébe minden bizonnyal súlyos reformokat kell végrehajtania.
A választások előtt 300 ezer új munkahelyet és a minimálbér emelését ígérte a Sziriza. Az intézkedésekkel elsősorban a fiataloknak szerettek volna munkát adni, hiszen a 25 éven aluliak 50 százalékának jelenleg nincs állása.
A görög kormány javaslata a BruxInfó szerint 2015-re 2,7 milliárd, jövőre pedig 5,2 milliárd eurós megtakarítással számol. Ez 2015-re a GDP 1,51, míg az utóbbi 2,87 százaléka. Valószínűsíthető, hogy egy ekkora megszorítást nem tud úgy véghezvinni a kormány, hogy közben növeli az állami foglalkoztatottak számát.
A minimálbér emelését már februárban 2016-ra tolta a görög kormány. A tárgyalások alapján viszont már ez is kétséges.
Az ingatlanadó eltörlése volt a Sziriza egyik legnagyobb ígérete. Ezt még 2011-ben vezették be ideiglenes jelleggel, de az előző kormány alatt véglegessé tették.
A tervek szerint még mindig el akarja törölni ezt az adót a görög kormány. A bevételek fenntartása miatt az ingatlanadót luxusadóra és a második ingatlanok megadóztatására akarják cserélni.
Hasonló adók bevezetése a jelenlegi görög javaslatok között is van. Szerepel még egy nagyobb megtakarítás az szja és a társasági adó területén is, amely nem adócsökkentést vetít előre.
A javaslatokban szó van áfaemelésről is,
ez az idén a GDP 0,38 százalékával, jövőre pedig 0,74 százalékával több bevételt jelentene
a görög kormány szerint.
A Sziriza egy egyszeri karácsonyi nyugdíjkiegészítést ígért azoknak, akiknek a járandósága nem éri el a 700 eurót (217 ezer forint). A tervek között szerepelt a szegényebb családok támogatása és ingyenes áramellátása, valamint az ingyenes egészségügyi ellátás bevezetése azok számára is, akik nem rendelkeznek biztosítással.
A legtöbb terve mellett még mindig kiáll a kormány, de februári ígéreteik szerint ezeknek nem lesz semmilyen hatásuk a költségvetésre.
A jelenlegi javaslatcsomag viszont tartalmaz egy óriási bevételnövekedést a nyugdíjakkal kapcsolatban. A görög kormány arra tett ajánlatot, hogy a nyugdíjkifizetéseken a
GDP 0,37 százalékát spórolja meg idén, de jövőre ez már 1,05 százalék lenne.
.