Startup vagy nem startup?

Vállalkozási forma, attitűd, sőt, életforma is lehet a startupper-lét

Lejárt lemez, múló divat, kipukkadt lufi, vagy egy olyan típusú vállalkozás, amely számos lényeges tulajdonságában különbözik a sarki fűszerestől. A startupokkal kapcsolatban még ma is a leggyakrabban elhangzó kérdés: valójában mitől startup egy startup?

Egy vállalkozásokkal foglalkozó magazinnál nagyon gyakran megkapjuk a kérdést: mitől számít valami startupnak, és miért van az, hogy míg a „vállalkozás” szóról sokaknak támadnak negatív asszociációik, addig a startupokat rendre körülrajongják.

Hogyan lehet, hogy néhány elbizakodott huszonéves egy-egy laptoppal nagyobb figyelmet kaphat – és pláne nagyobb népszerűségnek örvend – mint a hétköznapjait, és sokszor a hétvégéit is végiggüriző vállalkozók döntő többsége.

Szélsőségesen bizonytalan feltételek

„A startup olyan vállalkozás, amelynek célja új termék vagy szolgáltatás létrehozása szélsőségesen bizonytalan feltételek között” – áll Eric Ries Lean Startup című könyvében, ami mára a startupközösség Bibliájává vált.

A szerző szerint – aki maga is sikeres startupperből lett üzleti tanácsadó – a startupok olyan terepen mozognak, ahol a vállalkozás hagyományos technikái, például az üzleti terv, a kontrolling vagy a piackutatás csődöt mondanak. Minthogy ugyanis új ötletekkel rukkolnak elő, nagyon sokszor maguk kénytelenek megteremteni a saját piacukat, és a bizonytalan környezetben legtöbbször csak a saját intuícióikra hagyatkozhatnak.

Vállalkozási forma, attitűd, sőt, életforma is lehet a startupper-lét Forrás: Loffice

„Rapidly scaling and globally successful”, vagyis gyorsan növekvő és globálisan sikeres – vágja rá a startupok definícióját firtató kérdésünkre Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetője. A három hazai „startup-sztár”, a Prezi, a Ustream és a LogMeIn által alapított nonprofit célja, hogy a hazai környezetben ismertté tegye és népszerűsítse a startup kultúrát.

Akkor tehát egy sikeres – növekvő – vállalkozás startupnak számít?

Növekedés és növekedés között óriási lehet a különbség. Egy hagyományos modellben működő vállalkozás növekedése éves szinten jó, ha kétszámjegyű – a 10 százalékos éves bővülés már jónak számít, 30 százaléknál pedig minden valószínűség szerint dübörög a cég. Egy átlagos, jól működő vállalkozás 5-6 év alatt tudja megduplázni az értékét, a startupok azonban más nagyságrendben gondolkoznak.

Egy működő startup évente akár több ezer százalékkal is növekedhet, egy kiemelkedően jól működő pedig akár több ezerszeresére is bővülhet.

Természetes, hogy a korai fázisú projektek gyorsabban nőnek, és a bővülés még a legsikeresebb cégek esetén is idővel lelassul, de a hagyományos vállalatok mércéjével mérve ez a tempó felfoghatatlan. Képzeljünk el egy fodrászatot vagy egy éttermet, amelyikbe idén ezerszer többen mennek, mint tavaly! Aligha tudná bármelyikük is kezelni a hirtelen népszerűség-növekedést.

Ahhoz, hogy a startupok bírják ezt a felfoghatatlan tempót, meg kell felelniük bizonyos követelményeknek. Ezeket a kritériumokat természetesen nem úgy kell felfogni, mint egy pályázati kiírás „kötelező elemeit”, de praktikusan ezek nélkül nagyon nehéz egy vállalkozás értékét ilyen iramban növelni.

Nemzetköziség

Elég sok startup indul úgy, hogy kiválaszt magának egy-egy célpiacot, amin teszteli és finomhangolja az elképzeléseit, de valójában mindegyik globális jelenlétre törekszik. A fodrászatokkal, éttermekkel és gumisműhelyekkel ellentétben a startupok már a legkorábbi, tervezési fázisban nemzetközi termékben és célpiacban gondolkoznak.

Innováció

Nem minden definíció tér ki arra, hogy a startupoknak valami újat kell hozniuk, de a valóság azt mutatja, hogy újszerű megközelítés nélkül egy létező piacon – és tiszta piaci versenyt feltételezve – nagyon nehéz ilyen ütemű növekedést produkálni.

Internet

Szinte mindig kihangsúlyozzák, hogy a startupoknak nem kell feltétlenül informatikával foglalkozniuk, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a startupok többsége online termékben vagy szolgáltatásban gondolkozik.

Az online vállalkozások viszonylag alacsony belépési költsége mellett ennek az oka természetesen az, hogy ezek a szolgáltatások könnyedén skálázhatók, nem állítanak kapacitáskorlátokat a gyors növekedés elé. Ha van egy formunk, amin felhasználók regisztrálhatnak, akkor az – elméletben legalábbis – ugyanúgy képes lesz ezer felhasználót kezelni, mint egymilliót.

A fentiek alapján tehát nézzünk végig néhány startupként emlegetett céget, és döntsük el, vajon valóban startupokról van-e szó.

Facebook, Google

Bár a startupkultúráról szinte mindenkinek ez a két sikersztori jut először eszébe, valójában azonban mindkét cég jócskán túl van már azon, hogy startupnak nevezhessük őket.

A Google valamikor 1998-2000 tájékán, a Facebook bő öt évvel később számított startupnak, mára mindkettő részvényeivel évek óta tőzsdén kereskednek. És bár mindketten arról híresek, hogy a szervezeti kultúrájuk sok mindent megtartott a startupokra jellemző nyitottságból, igazából már senki nem tekinti őket startupnak.

Prezi

A Prezit 2009. áprilisában alapították, mára pedig elvitathatatlan a nemzetközi jelentősége. A szolgáltatás regisztrált felhasználóinak száma tavaly novemberben átlépte az 50 milliót, ugyanekkor 57 millió dollárnyi kockázati tőkét vontak be a további fejlődéshez.

Jó hír: a magyar startupvilág üdvöskéje a startupok minden definícióját kimeríti, így kétségtelenül startupnak számít.

Ma Este Színház

Hiába számít évek óta az egyik legsikeresebb hazai online vállalkozásnak, azzal, hogy csak a magyar piacot célozta meg, a növekedéshez pedig kizárólag saját forrásokat használ, a Ma Este Színház nem a startupok útját követi.

TatZ

Amikor – az alapításuk után alig két hónappal – interjút készítettünk a TatZ-lányokkal, akkor tőlünk akarták megtudni, hogy az ő vállalkozásuk vajon startupnak számít-e. Addigra már érkezett hozzájuk megkeresés potenciális befektetőtől, és nem látszott semmilyen akadálya annak, hogy gyors, nemzetközi terjeszkedés mellett döntsenek.

Most, fél évvel később, úgy tűnik, hogy nem ezt választották. Így – bár továbbra is imádjuk őket, és drukkolunk a sikerükért – a TatZ-ot nem számítjuk a startupok közé.

Onkokés

Viszonylag kevés szó esett róla, az Onkokés mégis a tavalyi év egyik legnagyobb hazai startupsikerének számított. A fiatal kutatókból álló csapat olyan orvosi szikét tervez, amely vágás közben képes elemezni a szövet összetételét, így akár valós időben megállapítja, hogy a műtött testfelület rákos-e.

A projekten 2008 óta dolgoznak, és bár egyelőre sem termékük sem pedig piaci bevételük nincsen, mégis többmillió dolláros céget építettek. A tavalyi felvásárlás óta egy multinacionális nagyvállalat részeivé váltak, addig azonban egyértelműen startupnak számítottak – ez teszi az ő sztorijukat különösen érdekessé.

Loffice

Bár a Loffice coworking iroda a hazai startupkultúra egyik legnagyobb barátja, maga a vállalkozás azonban nem olyan modellre épül, ami a startup-szintű növekedést vagy a határok nélküli bővülést lehetővé tenné. A folyamatos bővülés és a nemzetközi terjeszkedés ellenére tehát a Loffice nem számít hagyományos értelemben startupnak.