Tavaly őszre lett világos, hogy miként is képzeli az állami földek eladását a kormány. Nyílt árveréseket hirdettek, amikre a terület 20 kilométeres körzetéből jelentkezhetnek földművesek – ilyen szakképesítést egyébként 240 ezer forintért gyakorlatilag bárki vehet.
Az összes nyertes licitálónak lehetősége van kedvezményes hitelt is felvenni, ami szinte biztos befektetéssé teszi a földszerzést. A földek bérlői elővásárlási joguk miatt nyerő helyzetbe kerültek (az árverésen kialakult áron igényt tarthatnak az általuk bérelt földre akkor is, ha nem ők nyertek, vagy akár részt sem vettek az árverésen). Kivételt csak a cégek jelentenek, mert nem kaptak hasonló lehetőséget. Törvény született arról is, hogy az olcsón kiadott földekért több pénzt szedhessenek be az új tulajdonosok.
A licit minden árverésen a piaci ár fölött indult 10 százalékkal. Ebből arra lehetne következtetni, hogy a kormány biztosan nem kótyavetyéli el a földeket, és minden esetben jó üzletet köt. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozataiból viszont arra lehet következtetni, hogy azért akarják gyorsan eladni az állami földeket, mert a kormány attól tart, hogy Brüsszel elkaszálja a külföldiek földszerzését ellehetetlenítő földtörvényt.
Ha ez valóban megtörténik, akkor viszont sokszorosára emelkedhetnek a földárak, ahogy az árveréseken is volt olyan, hogy a kikiáltási ár többszörösét is megadták a gazdák.
„Az árverést megnyitom. A kikiáltási ár 80 millió 950 ezer forint."
„Tartom" – mondja az elöl ülő úr, és még egy táblát is felmutat.
„Nyolcvanmillió-kilencszázötvenezer forint először. Nyolcvanmillió-kilencszázötvenezer forint másodszor. Nyolcvanmillió-kilencszázötvenezer forint harmadszor. Az árverés befejeződött."
A kalapács koppan az asztalon.
Több árverésen is csak úgy találkoztunk gazdákkal, hogy kíváncsiságból bedugták az orrukat. Rengeteg területet vásároltak meg úgy, hogy a licitre csak egy jogi képviselő ment el. Erre mondták a gazdák, hogy
Hol van egy parasztembernek ügyvédje?
Hasonlón zajlott a egy Felcsút-közeli föld árverése is. Nem volt meglepetés, hogy Mészáros Lőrinc megszerzett egy nagyobb területet 104 millióért. Az előtt viszont értetlenül álltunk, hogy a felcsúti polgármester rokona, Mészáros Beatrix miért nem akarta megvenni azt a földet, amit eddig bérelt. Felcsút környékén mintha nem kellett volna a föld senkinek, alig volt, aki licitált volna.
Volt olyan termőföld, amelyért – a Mészáros Lőrinc közelében lévő területekkel ellentétben – kitört a licitháború. Történt ez ugyanazon a héten, amikor kiderült, hogy a kormány a külföldiektől sem teljesen tudja megvédeni a földvagyont. Már a második héten volt Belgiumból származó tulajdonos az árverések nyertesei között.
Egy szolnoki árverésen a földművelésügyi miniszter unokatestvérének fia 100 és 50 millió forintért vett meg parcellákat– számolt be a Hír Tv. A történet igazi szépsége, ahogy Bekecs Péter nyert. 500 ezer forinttal a kikiáltási ár felett ugyanis az egyetlen vetélytárs hirtelen feladta a küzdelmet. A Coub a 444-ről.
Bár kétszer futott neki, de végül sikerült egy olyan törvényt a parlament elé vinnie Győrffy Balázs fideszes képviselőnek – aki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának az elnöke is egyben –, amely komoly csapást mérhet Simicska Lajosra. A törvény lényege, hogy változtatni lehessen a földbérleti szerződéseken azokban az esetekben, amikor a bennük szereplő bérleti díjak jelentősen eltérnek a piaciaktól. Az Orbán Viktorral egykor szoros barátságot ápoló oligarcha érdekeltségébe tartozó cégek eddig 580 forint aranykoronánkénti áron bérelték a földeket, ami alig a harmada a piaci átlagnak.
A földárverések még folytatódnak. Az eddigi eredményeket a Nemzeti Földalapkezelő honlapján is közzétették, sajnos nem egy egységes formátumban, amit elemezni is lehetne.