Lesz mire figyelniük a piacoknak az EKB csütörtöki döntéséhez kapcsolódóan, mivel a decemberi kamatdöntő ülés óta megváltozott a makrogazdasági környezet, és nem az eurózónára nézve nem éppen kedvező irányba. Ráadásul nem kizárt, hogy akár további gazdasági stimulussal élhet az Európai Központi Bank (EKB) a jövőben, ahogy erre a decemberi ülés múlt hét csütörtökön megjelent jegyzőkönyve is utal. A dokumentumból ugyanis az is kiderült, hogy a kormányzótanács
nyitva hagyta a jelenlegi intézkedések újraértékelését.
Decemberben kiábrándítóan hatott a piacok számára, hogy az EKB nem szélesítette ki az eszközvásárlási programját, mindössze kitolta annak idejét minimum 2017 márciusáig, valamint enyhén csökkentette a betéti rátát. Ezt követően eladási hullám indult el az európai tőzsdéken, mivel az EKB
nem tudott megfelelni a befektetők által felállított erős várakozásoknak,
és a jegybank iránymutató előrejelzésének hitelessége némileg megcsappant – írja a CNBC.
Mindazonáltal december óta sok minden történt. Egyrészt az olaj árfolyama a héten 30 dollár alá csúszott, aminek következtében egyre nehezebb lesz közelíteni az EKB inflációs célkitűzéséhez. Másrészt fokozódtak, és úgy tűnik, állandósulnak, az aggodalmak a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatban is, ahogy azt az év eleje óta mutatkozó piaci turbulenciák is jelzik.
Ráadásul
Európán belül sem túlságosan szép a helyzet.
Az euróövezet ipari termelése ugyanis élesen, 0,7 százalékkal zsugorodott novemberben, részben éppen az energiatermelés viszontagságai miatt. Ez pedig rányomhatja a bélyegét az eurózóna tavalyi negyedik negyedéves gazdasági növekedésére is.
A romló makrokörnyezet ellenére azonban az elemzők úgy vélik, hogy az EKB most még nem fog változtatni a politikáján. A JP Morgan elemzője, Greg Fuzesi még a jegyzőkönyv megjelenése előtt úgy nyilatkozott, hogy bár most nem várnak lépést az EKB-tól, az látszik, hogy a központi bank előrejelzése óta a maginflációval kapcsolatos adatok továbbra is kiábrándítóak, még akkor is, ha ezek részben az időjárással függnek össze.
Ezzel együtt
az EKB talán az időre is rájátszik,
amennyiben nem akar hirtelen lépni – teszi hozzá az elemző. Ezzel függ össze, hogy az elemző azt olvasta ki Peter Praet, az EKB igazgatótanácsának szavaiból, hogy a jegybank részéről mutatkozik némi elfogadás az inflációs cél lassabb elérésével kapcsolatban, ami elsősorban a nyersanyagpiacnak tudható be. Egy ilyen helyzetben pedig – hangsúlyozta Fuzesi – még bonyolultabb lesz meghatározni a további lépések megfelelő időzítését.