Noha azzal, hogy a Fed szerdán 25 bázisponttal 0,25 és 0,5 százalék közötti tartományba emelte az irányadó amerikai rátát, ezzel még messze elmarad a 2000 óta átlagos 2 százaléktól, illetve a 2000 és 2007 közötti 3,2 százalékos átlagtól – írja a Bloomberg.
Mindeközben a JPMorgan 8 fejlett országot és az eurózónát vizsgált meg, és azzal számolnak, hogy a méret alapján súlyozott átlagos kamatszint 2016 végére mindössze 0,36 százalék lehet. Ez pedig teljes 3 százalékponttal marad el a 2005 és 2007 közötti átlagos szinttől.
Amennyiben pedig a Fed a jövő év végéig 1,5 százalékig emeli a kamatszintet, ahogy a JPMorgan várja, a legfontosabb ipari országokban érvényes
kamatszint valószínűleg továbbra sem éri majd el az 1 százalékot
a jövő év decemberig. Az Európai Központi Bank (EKB) és a japán jegybank ugyanis továbbra is kitart a laza monetáris politika mellett.
Vagyis a JPMorgan elemzői egyetértenek a Bank of England kormányzójának ezen a héten tett kijelentésével, miszerint a Fed emelése ellenére is
hosszú távon alacsony kamatkörnyezetre jellemzi majd a világgazdaságot.
Jóllehet számos kérdés felmerül azzal kapcsolatban, hogy milyen hatékonysági potenciállal bír a monetáris politika, úgy tűnik, a világszerte gyenge infláció és a fakó növekedés megköveteli a laza monetáris kondíciókat.
Ráadásul a következő 12 hónapban számos fontos jegybank még további kamatvágások mellett dönthet a 31 vizsgált intézmény közül. A JPMorgan szerint 9 esetében várható kamatcsökkentés, beleértve Kínát, Svédországot, Új-Zélandot és Malajziát. Mivel pedig a feltörekvő gazdaságok kezdik megszüntetni a fizetőeszközük dollárhoz való rögzítését, így
megszabadulnak attól a nyomástól, hogy a Fed útját kelljen követniük,
ahogy korábban tették.
Mindeközben 10 olyan jegybankot sorolt fel a bank, amely az amerikai központi bank útját követve kamatot emelhet a következő időszakban. Várakozásaik szerint a Bank of England esetében ez a második negyedévben jöhet el, míg a Bank of Canada a negyedik negyedévben szigoríthat.
Ezzel együtt néhány feltörekvő gazdaság is olyan helyzetbe kerülhet, hogy nagyobb mértékben kényszerül emelni, mint ma az elemzők várják – hangsúlyozta David Hensley, a JPMorgan globális közgazdasági részlegének igazgatója.
A kamatszintek mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a jegybanki eszközvásárlások által felduzzasztott mérlegeket sem. A Bank of America (BofA) számításai szerint ugyanis
a négy legnagyobb központi bank 2017 végéig 13 ezer 500 milliárd dollárra növelheti a mérlegét
a jelenlegi 11 ezermilliárdról. A Fed ugyanis nem tervezi csökkenteni a felhalmozott eszközeit, amíg a kamatemelési ciklusa meg nem szilárdult, míg az Európai Központi Bank és a Bank of Japan tovább is növelheti a vásárolt kötvények mennyiségét.
Miközben pedig a Fed mérlege jelenleg a GDP 25 százaléka körül mozog, a bank úgy számol, hogy az EKB esetében ez 2017 májusára elérheti a 33,8 százalékot, a Bank of Japané egyenesen a GDP 108 százalékáig emelkedhet a 2017-es év végére.
Természetesen a Fed kamatemelése után az is óriási kérdés lesz, hogy a beindított szigorítási pálya milyen hatást vált ki a világ többi részén. A Standard Bank Group vezető stratégája szerint nem lesz könnyű menet a következő időszak, és magasabb volatilitás, illetve erősebb dollár mellett
alacsonyabb árakra lehet készülni a kockázatosabb eszközöknél.
Mindazonáltal izgalmas véleményt fogalmazott meg a Magyarország megmentőjeként is emlegetett Franklin Templeton feltörekvő piaci részlegének feje, Mark Mobius. A legendás hírű befektető ugyanis arra számít, hogy
komoly felpattanás következhet be számos feltörekvő piaci fizetőeszköznél,
mivel ezek ma gyakran erősen alulértékeltek.
Mobius a Bloombergnek hangsúlyozta, hogy a nyersanyagpiaci (elsősorban az olaj esetében) zuhanás vagy már elérte, vagy megközelítette a mélypontot, és a
Fed enyhe szerdai kamatemelése nem lesz jelentős hatással olyan országokra, ahol magasak a hitelköltségek.
Ezek között említette például Indonéziát, ahol a rúpia az indiai és a kínai fizetőeszközökkel együtt alulértékelt.
A feltörekvő piaci devizák idén már 15 százalékot estek, és közelítenek a harmadik éves csökkenésükhöz. A Bloomberg által követett 24 feltörekvő deviza közül
a brazil real volt a leggyengébb, amely idén 32 százalékot szakadt.
Szintén elég rosszul teljesített a kolumbiai peso, a dél-afrikai rand és a török líra, melyek egyenként 29 százalékot, 23 százalékot, valamint 21 százalékot estek.
Mobius emellett úgy látja, hogy a kínai jüan nagyjából 7 százalékkal van alulértékelve, míg az indiai rúpia 3-4, az indonéz rúpia pedig mintegy 25 százalékkal áll a fair értékelése alatt. A guru szerint most az
a legfontosabb kérdés, hogy mikor jön a legközelebbi kamatemelés,
mert ez lesz majd a következő fontos pont a jövőbeni kilátások megítéléséhez.