Van, aki még bízik a mesés hozamokban

A brutális 2016-os évkezdés, különösen a kínai részvénypiaci esések és az olajár nem szűnő szakadása továbbra is kiemelt helyen tartja a feltörekvő piacokat a befektetők horizontján. Az erős és drámai jóslatok közepette nem könnyű kiigazodni, de a Franklin Templetonnál úgy látják érdemes még mélyebbre menni. A kincsek ugyanis olyan országokban rejtőzhetnek, melyekről szinte senki nem beszél, pedig egyesek szerint innen várhatók a jövő nagy befektetési robbanásai.

Az olyan benchmarkok, mint az MSCI Frontier Markets Index útmutatót kínálnak ezen a területen. (A mutató a feltörekvőpiaci univerzum kevésbé fejlett részei eszközeinek mozgását összegzi.)

A Templeton Emerging Markets Group alelnöke, Carlos Hardenberg friss írásában olyan lehetőségekre irányítja rá a figyelmet, amelyek a feltörekvő piacok ismertebb régióinál általában nagyobb növekedési rátát tudnak felmutatni, de azoknál kisebb mértékben képesek vonzani a külföldi tőkét.

Magyarország megmentője

Carlos Hardenberg neve a magyar befektetők előtt is ismerősen csenghet: tavaly nyáron jelentették be, hogy visszavonul a feltörekvő piaci befektetések atyaként számon tartott Mark Möbius és az általa kezelt Templeton Emerging Markets alapot 2015. októberétől Hardenberg veszi át. Möbius a Templeton Emerging Markets alap vezető portfoliómenedzsere volt annak 1989-es indulásától. Az alap kezelőjéhez, a Franklin Templetonhoz 1987-ben igazolt.

Vélhetően a cég sem ismeretlen: a Franklin Templetont sokszor emlegetik Magyarország megmentőjeként, mert akkor vásároltak számottevő mennyiségben magyar állampapírokat, amikor az szinte senkinek sem kellett. Történt ezt a 2010-es évek elején, amikor rendkívül magas hozamok mellett volt erre mód. Tették ezt a Franklin Templeton luxemburgi és amerikai alapjai olyan kitartóan, hogy néhány éven belül a magyar állam legnagyobb hitelezőjévé váltak: a portfolio.hu számításai szerint 2014-re 12,5 milliárd dolláros portfóliót építettek ki a magyar kötvényekből. Ez a teljes magyar államadósság több mint tíz százaléka volt ekkor. Azóta folyamatosan adják el magyar eszközeiket. Persze ezek hozama már messze nem olyan vonzó, mint akkor volt, amikor az alapok bevásároltak.

Félelem az idegentől

Számos befektető idegenkedik ettől a tereptől, mert sokszor nehéz gazdasági helyzetben lévő országokról van szó, ahol látszólag igen erős a bizonytalanság. Carlos Hardenberg elemzésében éppen arra világít rá, hogy 2015-ben bebizonyosodott, nem érdemes egységesen kezelni a piacok típusait (beleértve ezek vállalatait is) mint általános eszközosztályokat. Sokkal inkább

az egyedi sztorikra és országokra érdemes fókuszálni,

mert ebben az esetben komoly pozitív meglepetések érhetik a befektetőket.

A mélyben rejtőznek a kincsek Forrás: 123rf.com

A tavalyi év legjobb hozamokkal kecsegtető országai például olyanok voltak, melyekre talán csak kevesek gondolnának. Az egyik ilyen például Venezuela, ahol

több mint 200 százalékos hozamot lehetett elérni

2015-ben, de Argentína is több mint 50 százalékot hozhatott.

Mindkét ország kemény politikai és gazdasági problémáktól szenved, miközben egyes vállalatoknak mégis kifejezetten jól megy. Éppen ezért Hardenberg azt hangsúlyozza, hogy érdemes

lehetőségként tekinteni a kihívásokkal teli gazdasági környezetre,

különösen olyankor, ha igazságtalanul túladott eszközökről van szó. Hardenberg fel is sorol néhány olyan piacot, amely különösen vonzó lehet manapság azon befektetők számára, akik el merik hagyni a jól ismert utat a magasabb hozamokért.

Vietnám

Tipikus példa a rejtett kincsekre Vietnám, melyet csak nemrégiben kezdtek el nagy számban felfedezni a külföldi befektetők. Sokáig ugyanis a környező országokhoz képest elkerülték az országot, részben azért, mert 2008-ban, amikor a Templeton elkezdett ott befektetni az ország számos kihívással, például krónikus folyó fizetési mérleg hiánnyal küzdött.

A gazdasági életre jelentős állami befolyást gyakorló vietnámi egypártrendszerben azonban

az emberek erősen üzletorientáltak.

A Világbank által kiadott, az üzleti élet lehetőségeit mutató rangsorban például Vietnám a 90. helyet szerezte meg a 2016-os statisztában 189 országból, míg 2013-ban csak a 99. volt. Ezzel pedig jobb helyen áll, mint a 130. helyen lévő India.

Vietnám, Halong-öböl Forrás: AFP/Hemis.fr

Ráadásul az ország számos pozitív gazdasági adottsággal bír. A növekedése erős, és 2015-ben valószínűleg 6,5 százalékkal bővült a GDP. Ezzel együtt Vietnám számos kikötővel rendelkezik, és

hozzá tartozik a Föld egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala,

amely összeköti a szomszédos Kína hatalmas fogyasztói piacával. Ez pedig különösen fontos, mivel az ország egyszerre épít jelentős exportpiacot és hatalmas belső fogyasztói piacot.

Noha a külföldi tulajdon egyre nő az országban, a vietnámi vezetés nem kíván lemondani az eszközök fölötti irányításról, vagyis a Templetonnál arra számítanak, hogy továbbra is meghatározó kérdés lesz a külföldi tulajdon korlátozása. Mindazonáltal úgy látják, az ország a következő években kitartóan vonzza majd a külföldi tőkét.

Nigéria (és egész Afrika)

A nehézségekkel küzdő Dél-Afrika kivételével az afrikai piacok döntő többsége idegenkedést válthat ki a befektetőkből, pedig a Templeton szerint itt vannak az igazi rejtett kincsek. A legnagyobb népességű Nigéria, amely az elemzés szerint a befektetési lehetőségek szempontjából is kiemelkedő.

Kétségtelen, hogy Nigéria számos problémával küzd, beleértve a szegényes infrastruktúrát és az elektromos hálózatok tulajdonképpeni hiányát. Ami azonban igazán meglepő, hogy Afrikában milyen mértékben

terjed a mobil- és a telekommunikáció.

Még olyan helyeken is rendelkeznek az emberek okostelefonokkal és használják a mobil fizetési szolgáltatásokat, ahol egyébként nehézséget jelent élelmiszerhez vagy megfelelő lakhatáshoz jutni. A mobil bankolás azért meglepően fejlett Afrikában, mert sok helyen elérhetetlenek a fizikai bankok és ATM-ek a lakosság jelentős része számára.

Kiemelkedően fontos a kontinens és Kína gazdasági kapcsolata.

Kína hatása ugyanis szerte Afrikában tetten érhető

az utak, a kikötők vagy a repterek építésén keresztül, és a világ második legnagyobb gazdasága egyre szorosabbra fűzi a partnerségét Afrikával. Ráadásul a kínai vállalkozások közül sokan Afrikában maradnak, és ott építik ki a saját kiskereskedelmi üzleteiket.

Afrika lehet a jövő nagy dobása. Forrás: 123rf.com

Jóllehet a nyersanyagárak beszakadása komoly nyomást helyezett számos afrikai gazdaságra, különösen azokra, melyek ki vannak téve az olaj árfolyamának, ez mégis pozitív lehetőséget nyújthat a gazdasági reformokhoz – hangsúlyozza az elemzés. Az országok ugyanis rá vannak szorulva arra, hogy diverzifikálják a teljesítményüket, és

alternatív növekedési források után nézzenek.

Az átalakulás következtében pedig sok multinacionális vállalat egyre vonzóbb célpontnak találja Afrikát, és veti meg a lábát a kontinensen. A Templetonnál is úgy látják, hogy Afrika lehet az legizgalmasabb befektetési célpont a következő időszakban. Mindazonáltal felhívják rá a figyelmet, hogy

a kecsegtető lehetőségekért türelmesnek kell lenni,

és fontos megérteni a régió különleges üzleti helyzetét, valamint az ezzel járó kockázatokat is.

Előnyök egy változó világban

A határpiacok helyzete különösen érdekes lehet 2016-ban, amikor is fokozódhatnak a globális monetáris politikai eltérések. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ugyanis a kamatemelés útjára lépett, miközben a világban a könnyű pénz kora még messze nem ért véget. Kína, Japán és az eurózóna központi bankjai ugyanis feltehetően tovább lazítanak majd a monetáris környezeten, és fokozzák a piaci likviditást.

Ebből adódóan egyes feltörekvő piacok érzékenyebben reagálnak majd az USA kamatemelésére, mint mások, azonban sok kevésbé népszerű feltörekvő olyan előnnyel bír, amely meggátolja a durva átgyűrűző hatásokat. Az elemzés itt emeli ki

az alacsony állami és magánszektorbeli adósságállományt,

melyek segíthetnek megfelelően navigálni a gazdaságoknak az előttünk álló év sokkjai közepette.