A 2016-os 7100 milliárd dolláros refinanszírozásra váró adósság alig jelent elmozdulást a 2015-ös 7000 milliárdhoz képest, mindazonáltal 2012-es 7600 milliárd óta fokozatos csökkenés figyelhető meg – írja a Bloomberg. Az adatok a G7 országokra vonatkoznak, kiegészülve Brazíliával, Indiával, Kínával és Oroszországgal.
Az egyes gazdaságok terheit nézve Japán, Németország, Olaszország és Kanada csökkenésre készülhet, míg az Egyesült Államokban az Egyesült Királyságban emelkedés jöhet. A terhek zsugorodása egyébként jól jöhet az olyan időszakban, amikor az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ráállt a kamatemelési ciklusra, várhatóan fellendítve a kötvényhozamok szintjeit a rekord mélységekből.
Emellett a költségvetési decitek
idén már a hetedik egymást követő évben szűkülhetnek,
vélik a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok. Elsősorban azért, mert a válságot követő extra kiadások után a vezető gazdaságok nagyobb szigorral kezelik a pénzügyeiket.
Noha a kormányokra egyre kisebb hitelfelvételi nyomás nehezedik, ez még önmagában nem jelenti azt, hogy kevesebb hitelt vennének föl. Németország például 203 milliárd euróra (221 milliárd dollár) tervezi növelni az állampapír-kibocsátását idén, a tavalyi 175 milliárdról, részben azért, hogy
finanszírozni tudja az országba érkező menekültek kapcsán felmerült költségeket.
A legnagyobb csökkenést az adósság visszaváltásban Oroszország és Brazília könyvelheti el idén, ahol az értékpapírok utáni esedékes fizetések 38 és 26 százalékkal zsugorodnak. A kamatfizetéseket is beszámítva a G7 és a BRIC országok összesen 7800 milliárd dollárnyi adósság vár refinanszírozásra, ami alig mutat változást 2015-höz képest.
Az Egyesült Államok, amely 13 100 milliárd dollárral a világ legnagyobb adósának számít, idén 3500 milliárd dollárnyi lejáró állampapírral számolhat, ami 14 százalékos emelkedésnek minősül 2015-höz képest. Ezzel együtt Kína néz majd szembe a legnagyobb százalékos emelkedéssel. A világ második legnagyobb gazdaságának refinanszírozási szükségletei ugyanis 2016-ban
41 százalékkal 254 milliárd dollárra ugranak.
Mindemellett jól mutatja a költségvetési szigor fokozódását, hogy a becslések szerint ebben az évben a fejlett világban átlagosan 2,4 százalékos lehet a GDP-arányos költségvetési deficit, a 2015-re becsült 2,6 százalék után. Összehasonlításképpen a hiány 2009-ben 7,2 százalékos volt.
Az állampapírok hozamai egyébként 2015-ben
mindössze 1,2 százalékos nyereséget hoztak a befektetőknek,
szemben a 2014-es 8,4 százalékkal, és az elmúlt öt év 4,4 százalékos átlaghozamával – derül ki a Bank of America Merrill Lynch indexeiből.
Az árakkal ellentétes mozgást végző hozamok az elmúlt időszakban emelkedésnek indultak, mivel a recesszió árnya elhalványult, és ezért a befektetők fokozatosan hagyták el a biztonságos menedéknek számító kötvényeket. Ezzel együtt az is jelentős hatással van a kötvénypiaci hangulatra, hogy a Fed decemberben elkezdett kamatot emelni, és a jegybank saját előrejelzése szerint az év végéig négy emelés várható.