Adósságok, melyeket talán sosem fognak visszafizetni

A clerk counts US dollar bills at a bank in Huaibei city, east Chinas Anhui province, 10 August 2011. Chinas yuan strengthened beyond 6.4 per dollar for the first time in 17 years, supported by the Federal Reserves pledge to keep interest rates at a record low and signs China will use currency gains to help rein in inflation. The currency rose the most since November and 12-month non- deliverable forwards climbed to a three-month high after the central banks daily fixing had its biggest jump of 2011.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezetének főigazgatója és vezető közgazdásza minden korábbinál mélyebb adósságválságot prognosztizál. Richard Kozul-Wright az Alapblognak adott interjúban kifejti, micsoda cunamit gerjeszt a világgazdaságban, hogy az utóbbi öt évben példátlan mennyiségben vettek fel dollárban denominált hiteleket a fejlődő és feltörekvő országok gazdaságai, ámde adósságaikat már talán soha sem fogják tudni visszafizetni. Wright szerint minket sem fog megkímélni a tőkepiacunkról kétségbeesetten menekülni próbálók áradata.

Válság ide vagy oda, nagyobbak lettek az adósságok

A Lehman Brothers csődjét követően, 2008-ban a globális adósság nagysága 57 ezer milliárd dollárt tett ki. Az utána eltelt hat év leforgása alatt az államoknak, háztartásoknak, cégeknek, pénzügyi intézményeknek sikerült ezt az adósságállományt 199 ezer milliárd dollárra feltornászni, vagyis a világ által megtermelt GDP két és félszeresére!

Az adósságok csak egyre nagyobbak lettek Forrás: AFP/Mark Wilson

Csak Peruban, 2010 és 2015 között, öt év leforgása alatt – kizárólag a magánszféra – százötvenszeresére növelte adósságállományát. A perui cégek és bankok idénre százötvenszer annyi, amerikai dollárban jegyzett, kötvényt – adósságot – bocsátottak ki és értékesítettek, mint öt évvel korábban. Kozul-Wright szerint

szinte semmilyen esélyt nem látni a fejlődő és feltörekvő világhoz tartozó országokban a magánszféra, a vállalatok, bankok és háztartások által felhalmozott gigantikus adósságok visszafizetésére.

Kifutott a nyersanyagpiaci szuperciklus

Az oka ennek a folyamatnak az, hogy folyamatosan, tartósan veszít értékéből a nyújtott hitelek fedezete. „Korábban az adósságok fedezetét a magas és tartósan emelkedő nyersanyag- és energiahordozó-árak jelentették. Viszont rendkívül gyorsan véget ért az úgynevezett nyersanyagár szuperciklus. Eközben egyáltalán nem várható belátható időn belül a jelenlegi szegényesnek tűnő szinthez képest erőteljesebb globális gazdasági növekedés – sem Amerika, sem Nyugat-Európa, sem Kína, sem Japán nem tud kiugró teljesítményt produkálni. A dollárkamatok közben felfelé indulnak és felértékelődik maga a dollár is.

Totálisan az ellenkezőjébe ment át a globális piaci helyzet, mint ami 2012-2013-ban tapasztalható volt”

­

– indokolja a szakértő az Alapblognak adott interjúban.

Az Egyesült Államokra nézve is nagyon negatív hatást fog gyakorolni, ha kitör az adósság-cunami. „A Fed mellesleg nem utolsósorban éppen a most tárgyalt probléma felismerése miatt mutatott az utóbbi hónapokban visszafogottságot: a belső nyomás dacára sem emelt kamatot, igyekezett kordában tartani a dollár erősödési folyamatát."

Kozul-Wright szerint

először az egyoldalúan a nyersanyagáraktól és a dollár helyzetétől függő nemzetgazdaságok fognak szabályosan csődbe kerülni

– várhatóan a következő egy-másfél éven belül.

Egyre nagyobb bajban a BRICS-országok? Forrás: REUTERS/SERGEI KARPUKHIN

Ezen országokból már beindult a tőkekivonás, napról napra dollármilliárdokat vesznek ki fejlődő- és feltörekvő piaci papírokból. A Goldman Sachs hirtelen felszámolta a Brazíliára, Oroszországra, Kínára és Dél-Afrikára (BRICS) fókuszáló hatalmas alapját. „Ez előre leképezi a tőkekivonás várható jelentőségét. Ez egy dominójáték: a nyersanyag és energiahordozók árának zuhanása előbb az érintett országok devizáinak gyengülését idézi elő, majd állam- és vállalati kötvények árfolyamát támadja meg, végül beindul a tőkekivonás és bekövetkezik a csőd."

Hazánk sem maradhat érintetlen

A közép-európai országok devizái és kötvényei korábban fogják megsínyleni a valószínűsíthetően bekövetkező globális adósságválságot, mint a vezető tőkés országok. A hitelminősítők pedig inkább le-, mintsem felértékelni fogják ennek a régiónak az államait. „Logikus következmény, hogy nem fogja Magyarországot sem megkímélni a kötvénypiacokról menekülők áradata” – zárta az interjút a szakértő.