Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ahogy a dolgok állnak, csak idő kérdése, és a katasztrófavédelem lát majd el mindenféle kéményseprőipari szolgáltatást az ország minden részében. A mostani rendszernek egy emléke marad majd, sarkalatos kőbe vésve: az önkormányzati törvény szerint a kéményseprőipari szolgáltatás ellátása önkormányzati feladat.
A kéményseprőtörvény 2015 márciusában beterjesztett első változatában még volt egy paragrafus, ami kiszedte volna az önkormányzatok feladatai közül a kéményseprőipari szolgáltatást. Mivel az önkormányzati törvényt csak parlamenti kétharmad módosíthatja, a kéményseprőtörvény elfogadásához is kétharmad kellett volna. (Erről itt írtunk részletesen.)
A törvény végső, decemberben elfogadott verziójában ez a paragrafus már nem szerepelt, az önkormányzati törvény hatályos állapota szerint a kéményseprőipari szolgáltatás még mindig önkormányzati feladat:
ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: […] kéményseprőipari szolgáltatás biztosítása” (13. paragrafus).
Vagyis hamarosan lesznek olyan önkormányzatok, amelyek nem biztosítanak semmiféle kéményseprő-szolgáltatást, holott feladatuk lenne.
A Belügyminisztérium (BM) szerint nem probléma, hogy az önkormányzati törvényben benne maradt a kéményseprőipari szolgáltatás feladatként. Egyrészt
a törvény nem kötelező feladatok konkrét, tételes felsorolását tartalmazza, csak kiemelésre ítélt feladatköröket,
erre utal a felsorolás előtt a különösen szó.
Másrészt a katasztrófavédelem csak azokon a területeken látja majd el a lakossági szolgáltatást, ahol az önkormányzat nem vállalja, a lakossági szektoron kívüli piac pedig megmarad a kéményseprőcégeknek. Vagyis a BM szerint
a szolgáltatásért való felelősség több szereplő közt oszlik majd meg, nem vették el az önkormányzatoktól,
ezért megmaradhat a feladataik között.
Ez furcsa állapot lesz, de jogilag nem aggályos, mondta az Origónak Krasznay Zsófia, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) jogi referense. Egyrészt az önkormányzati törvény nem magasabb rendű, mint a kéményseprőtörvény, ezért utóbbi nem kerül vele ellentmondásba. Másrészt az önkormányzatoknak a kéményseprőtörvény szerint is lehetőségük van és lesz (nem lakossági) szolgáltatást biztosítani, az nem számít, hogy adott esetben ezzel ténylegesen nem élnek.
A magyar önkormányzatokat szorítja az idő: a kéményseprőtörvény rendelkezései szerint január végéig jelezniük kell a katasztrófavédelemnek, hogy átadják-e a lakossági szolgáltatást, vagy továbbra is maguk látják el, és megtartják kéményseprőcéggel kötött szerződésüket.
A katasztrófavédelem szervezeti felépítése változni fog, tudta meg az Origo Hajdu Márton alezredestől, a katasztrófavédelem szóvivőjétől.
A kéményseprőipari szolgáltatást külön szervezeti egység látja majd el,
ennek kialakítása már folyik. Hogy hány kéményseprőt fognak alkalmazni, azt egyelőre nem tudják; attól függ, hány önkormányzat passzolja le a szolgáltatást.
A szervezet folyamatosan egyeztet a kéményseprőcégekkel és a szakszervezetekkel, az a cél, hogy a most dolgozó kéményseprők vagy a cégüknél, vagy a katasztrófavédelemnél tudják folytatni a munkát.
A katasztrófavédelem felkészült arra, hogy esetleg lesznek olyan kéményseprők, akik nem akarnak a kötelékében dolgozni, inkább maradnak a cégüknél, vagy elhagyják a pályát. Februárban kéményseprőképzést indítanak, ami ugyanúgy 800 órás lesz, mint a mostani képzés. Vagyis
nem lesz gyorstalpaló, amitől sokan tartottak.
Remélhetőleg az újonnan képzett kéményseprők nem a régiek elől veszik majd el a munkahelyeket, már csak azért is, mert
februártól júliusig az elméletre ki lehet tanítani egy kéményseprőt, de gyakorlata attól még nem lesz”
– mondta az Origónak Vámos Csaba, a KOSZ elnöke.
A katasztrófavédelem egyébként még 2015 decemberében, a kéményseprőtörvény parlamenti elfogadása után ígéretet tett a KOSZ-nak, hogy kész minden kéményseprőt átvenni a kéményseprőcégektől, mondta Vámos Csaba.
A kéményseprők arra is ígéretet kaptak, hogy
a fizetésük a katasztrófavédelemnél nem lesz kisebb, mint a cégeknél volt,
sőt jó eséllyel egységes lesz a bérezésük a budapesti bérek alapján. A katasztrófavédelem alkalmazottként veszi majd fel őket, vagyis nem lesznek vezényelhetőek, mint a tűzoltók.
A KOSZ-hoz tartozik a magyar kéményseprők 40 százaléka, ők
mind mennének a katasztrófavédelemhez, ha meglesznek a beígért feltételek,
mondta a szakszervezet elnöke.
A KOSZ gyűjtése szerint a közgyűlési döntések alapján az alábbi önkormányzatok passzolják le a kéményseprést:
Az alábbiak pedig megtartják szerződésüket:
Az önkormányzatok egy része még nem döntött arról, hogy a katasztrófavédelemre bízza-e a szolgáltatást. Az mindenképpen biztos, hogy július 1-jétől a lakossági ellenőrzés ingyenes lesz, kivéve, ha a kéményseprő az első két alkalommal nem tud bejutni valahová.
Ingyenebéd persze nincsen. Ebben az esetben
az önkormányzatok az ingyen nyújtott szolgáltatás díját megigényelhetik a központi költségvetésből,
vagyis az állam kifizeti nekik, amit ők kifizettek a kéményseprőcégnek.
Hogy ezt a pénzt pontosan mikor, hogyan, milyen részletekben kapják meg az államtól, az bizonytalan, emlékeztet Vámos Csaba. Az amúgy is pénzügyi gondokkal küzdő önkormányzatokat ez arra sarkallhatja, hogy inkább átadják a kéményseprőipari szolgáltatást a katasztrófavédelemnek, így egyszer és mindenkorra megszabaduljanak a problémától.
Valójában csak idő kérdése, és az országban mindenhol a katasztrófavédelem gondoskodik majd a lakossági kéményseprőipari szolgáltatásról. A kéményseprőtörvény megengedi az önkormányzatoknak, hogy megtartsák az élő szerződéseiket, de hosszabbítani vagy újat kötni már nem tudnak. Vagyis
ha a jelenlegi megtartott szerződések kifutnak, jön a katasztrófavédelem.
A nem lakossági szolgáltatás megmarad a cégeknek, de Vámos Csaba elnök szerint valószínűleg
nem fogják tudni tartani a versenyt, szép lassan mindenhonnan eltűnnek majd.
Mivel a katasztrófavédelem az eddigi ígéretek szerint legalább annyit fog fizetni a kéményseprőknek, mint a cégek, a kéményseprők (vagy legalábbis nagy részük) átigazolnak majd az államhoz. Márpedig
ha egy cégnél nincs meg az előírt létszám, akkor nem szolgáltathat tovább, lehúzhatja a rolót.
A kéményseprőcégek (már amelyik még talpon van) ráadásul a 2014-es rezsicsökkentés óta küszködnek, esélytelen, hogy magasabb bért tudjanak ajánlani, mint a katasztrófavédelem.
