Az augusztus-szeptemberi rossz piaci hangulatban (a kínai tőzsdepánikot követően) az Európai Központi Bank (EKB) többször is megerősítette a befektetőket, hogy ha szükséges, akkor az adott keretek között bővíteni fogja a lazító intézkedéseit. A várakozások ennek megfelelően fokozódtak, a piacok arra számítottak, hogy az EKB a kamatcsökkentés mellett kötvényvásárlási programjának kiterjesztéséről is dönt.
A meglebegtetett döntések azonban elmaradtak, a hónap elején
az EKB csak kamatcsökkentésről határozott, ami csalódás és zavart okozott a piacokon,
erőteljes eséseket okozva a részvény és a kötvény árfolyamindexekben. Az európai fricskát követően azonban kedvező amerikai makro adatok érkeztek, a Fed pedig a várakozásoknak megfelelően megemelte az irányadó rátát.
Az amerikai kamatemelést egyértelműen pozitív jelzésként értékelték a piacok, azt sugallta ugyanis a befektetőknek, hogy immár a jegybank is úgy látja, hogy
a gazdaság egészséges növekedési pályára állt.
(Ne feledkezzünk meg arról, hogy szeptemberben éppen a Fed gerjesztett félelmeket a világgazdasági kilátásokkal kapcsolatban, amikor erre való hivatkozással nem emelte meg a kamatait).
„A hónap elején tapasztalt csökkenés ennek megfelelően megállt, majd emelkedésbe váltott át, így az ünnepek és az azt megelőző hét kellemes, ámde lagymatag növekedésben telt el, a 2016 első kereskedési napját övező bizonytalanságnak nyoma sem volt a piacokon" – mondja Priegl Máté a Pioneer Alapkezelő elemzője.
A hazai kötvénypiacon a vártnál kevésbé laza európai monetáris politika és a kockázatok növekedése miatt a hozamok emelkedtek a hónap első felében, azonban a Fed kamatemelésével a befektetők is nyugatabbá váltak, és a hozamszintek újra csökkentek. Az előbbiek következtében a hazai kötvény-árfolyamindexek először csökkentek, majd emelkedtek. Az ábrán is látható, hogy
a kockázatosabb hosszabb lejáratú kötvények árfolyama változott érdemben
a rövid papírok kevéssé reagáltak az eseményekre.
A részvénypiacokon is a jegybanki lépésekkel kapcsolatos várakozások határozták meg a hangulatot. A hónap elején, különösen az EKB óvatoskodó döntését követően a fejlett és a feltörekvő indexek egyaránt lefelé mozogtak. Nem tudta kivonni magát ez alól a BUX sem, amely pedig szeptember óta egy erőteljes felzárkózási periódusban van.
A FED döntés azonban a részvénypiacokon is megnyugvást és emelkedést hozott.
Az egész hónapot jellemző U alakú kereskedésben a fejlett piacok indexei kisebb volatilitást mutattak, mint a feltörekvők. A fejlett és a feltörekvő piacokra egyaránt jellemző módon
Európa volatilisabb képet mutatott, mint az Egyesült Államok, vagy a világ más régiói.
A nyugat-európai indexeket az EKB-tól kapott pofon érthetően jobban megviselte, mint a mindezt csak közvetve megérző amerikaiakat, a közép-kelet-európai részvényeket (CETOP20) pedig a lengyel választások eredményei, és az új kormány piacellenes intézkedései rántották mélyebbre az összes feltörekvőt megjelenítő MSCI EM indexnél.
A CETOP20 – és vel a BUX is – azonban ugyanakkor a hónap második felét jellemző felpattanásból is jobban kivette a részét, mint a többi feltörekvő piacok: a BUX a hónap eleji szinten zárta a kereskedést, és a CETOP20 sem maradt el sokkal attól, míg az MSCI EM nem tudott felzárkózni önmagához a hónap végére.