Az Origón beleszólhat, milyen érméket veressen a jegybank

Ferenc József magyar királlyá koronázása Budán. Az 1867-es kiegyezés alkotta a dualista rendszer államjogi alapjait

Formálódik a javaslatcsomag arról, hogy mely fontos történelmi események évfordulóiról emlékezik meg 2017-ben a jegybank érmével. Évfordulója lesz például Szent Margit és Arany János születésének, a kiegyezésnek és a reformáció kezdetének: mondjon véleményt a témáról! Az Origo a javaslatokat eljuttatja a jegybanknak. A végleges emlékérme-program meghatározásánál az MNB az Origóhoz beérkezett javaslatokat is figyelembe veszi majd.

2017-ben számos fontos történelmi eseménynek lesz évfordulója, például Szent Margit születésének, a kiegyezésnek vagy a reformáció kezdetének. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) konzultációt indított arról, milyen emlékérméket bocsásson ki 2017-ben. Az Origo olvasói alább szavazhatnak a tervezett érmékről,

az MNB a szavazás eredményét és az olvasók véleményét is figyelembe veszi majd a végleges emlékérmeprogram kialakításánál.

Szent Margit

Tervei szerint a jegybank aranyérmével emlékezne meg Szent Margit (1242. január 27. – 1270. január 18.) születésének 775. évfordulójáról. Az MNB az érmével új sorozatot is indítana Magyar szentek névvel.

Margit IV. Béla Árpád-házi király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő lánya. Dalmáciában született, Klissza várában, ahova szülei a muhi csatavesztés után a tatárjárás elől menekültek. Margitot szülei Istennek ajánlották Magyarország megmentéséért, 3 éves korától apácák nevelték,

fogadalmát 1254-ben tette le a Nyulak szigetén (ma Margitsziget) álló zárdában.

A fogadalmát királyi származása miatt valószínűleg visszavonhatta volna, kezét a cseh és a lengyel király is kérte, de mindkettőjüket visszautasította. A legenda szerint jövendőmondó képességei voltak, halála után holtteste három hétig nem indult oszlásnak, sőt rózsaillatot árasztott. 1943-ban avatták szentté.

Habsburg Albert aranyforintja

Az MNB magyar aranyforintokat bemutató sorozatát 2017-ben Habsburg Albert aranyforintjával tervezi folytatni. Albert volt az első Habsburg a magyar trónon. 1437-ben koronázták meg Luxemburgi Zsigmonddal kötött örökösödés alapján (Zsigmond örökös nélkül halt meg).

Középkori magyar aranyforintok: I. Károly (2012) Forrás: MNB

1439-ben hadjáratot indított a törökök ellen, de október 27-én Neszmélyben vele is végzett a seregben dúló vérhasjárvány.

A kiegyezés

A jegybank a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából ezüst emlékérmét bocsátana ki. A magyar országgyűlés 1867. március 20-án fogadta el azt a megállapodáscsomagot (négy törvényt), ami rendezte az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság politikai, gazdasági és jogi kapcsolatait.

Ferenc József magyar királlyá koronázása után, július 28-án szentesítette a törvényeket,

hivatalosan ekkor jött létre az Osztrák-Magyar Monarchia.

Magyar részről az 1848-49-es szabadságharc elvesztése, a szabadságharc utáni megtorlások, a Bach-korszak és az ellene szervezett passzív ellenállás vezettek a kiegyezéshez. Osztrák részről a szárd-francia-osztrák és a porosz-osztrák-olasz háború elvesztése (Solferinónál és Königgrätznél) a birodalmat az összeomlás szélére sodorta, ezért elkerülhetetlenné vált a Magyarországgal való kiegyezés.

Ferenc József magyar királlyá koronázása Budán Forrás: wikiedia.org

A kiegyezést egy viszonylag békés 50 év követte, ezalatt Magyarország jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül.

Arany János

Szintén ezüst érmével tervez megemlékezni a jegybank Arany János (1817. március 2. – 1882. október 22.) születésének 200. évfordulójáról.

Arany János irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette. A Toldi hozta meg számára az irodalmi elismerést és Petőfi Sándor barátságát.

Az 1860-as években részt vett az irodalmi élet újjászervezésében.

1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1865-től titkára, 1870-től főtitkára lett. A Kisfaludy társaság igazgatójaként számos kiadványt felkarolt, támogatásával született egyebek között Madách Imre Az ember tragédiája mellett több jelentős fordítás is.

A reformáció

A reformáció kezdetének 500. évfordulójáról ezüst érmével emlékezne meg a jegybank. Luther Márton 1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontos vitairatát a katolikus egyház reformálására, hagyományosan ekkortól számítják a reformáció kezdetét.

Luthert tanainak megfogalmazására elsősorban a búcsúcédulák árusítása ösztönözte. A búcsúcédulákat a X. Leó pápa vezette egyház 1515-ben kezdte árusítani,

aki vásárolt belőlük, automatikusan teljes bűnbocsánatot kapott.

A pápa a cédulákból származó bevételekből akarta befejezni a Szent Péter-bazilika építését.

A Biblia első teljes magyar nyelvű fordításának 425. évfordulójára kibocsátott mini arany emlékérme (2015) Forrás: MNB

A reformáció egyik alapgondolata volt, hogy a Biblia szövegének megismerése nem lehet a papság kiváltsága, e gondolat jegyében készültek el az első teljes bibliafordítások, többek közt magyarul is. A bibliafordítások nyelvi, irodalmi és kulturális fejlődést indítottak el.

Az első magyar egyetem

V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jei oklevelében engedélyezte I. Nagy Lajos magyar királynak felsőfokú oktatási intézmény alapítását Pécsett, az alapítás, és vele a magyar felsőoktatás kezdetének 650. évfordulója alkalmából a jegybank ezüst érmét bocsátana ki.

Az egyetem három (orvosi, jogi és filozófiai) fakultással indult, és bár csak rövid ideig működött, a magyar művelődéstörténet új korszakát jelentette.

A Bükki Nemzeti Park

A jegybank 2010-ben indította magyarországi nemzeti parkokat bemutató ezüst emlékérem sorozatát 2017-ben a Bükki Nemzeti Parkkal folytatná.

A Bükki Nemzeti Park belső hegységeit 1977. január 1-jén (vagyis 2017-ben épp 40 éve) nyilvánították nemzeti parkká.

Az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. Az Országos Kéktúra útvonala is itt húzódik, területén több mint 1100 barlang, köztük az ország legmélyebb barlangja, a 275 méter mély Bányász-barlang található.

A Fiumei úti temető

2014-ben indult a nemzeti emlékhelyeket bemutató emlékérme-sorozat, ezt 2017-ben a Fiumei úti temetővel folytatnák. A jegybank szerint az emlékérme kibocsátásának apropóját két évforduló is adja: a pesti városvezetés 170 éve döntött a sírkert létrehozásáról, és 150 éve, a kiegyezés után kezdődött meg a sírkert panteonná válása.

A temetőben áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma,

ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke. A magyar történelem és kultúra kiemelkedő alakjainak itt található sírhelyei közül több mint másfél ezer védett. A síremlékek jelentős része fontos művészeti emlék, híres szobrászok alkotása. A temető parkja gazdag növény- és állatvilágáról is ismert.

Nemzeti Emlékhelyek sorozat: Mohácsi Nemzeti Emlékhely emlékérme (bronzplatinázott rézötvözetű emlékérme) Forrás: MNB

Az emlékérme bronzpatinázott színesfém kivitelben jelenne meg.

Irinyi János

A 2006-ban indult, a magyar felfedezőket és találmányokat bemutató színesfém sorozat folytatásával 2017-ben Irinyi János (1817. május 18. – 1895. december 17.) születésének 200. évfordulójáról emlékezne meg a jegybank.

Irinyi János az egyik legtehetségesebb magyar vegyész,

általában a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálójaként tartják számon,

de munkásságának jelentőségét a kémia újszerű szemléletének terjesztésében meghatározó szerepe adja. A magyar kémiai szaknyelv kialakításában is jelentős szerepet játszott Bugát Pállal és Nendtvich Károllyal együtt.

Az 1848-49-es forradalom aktív részese volt. 1849-ben Kossuth Lajos megbízta az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével.

A vélemények eljutnak Matolcsyékhoz

Ha vannak ötletei arról, hogy a fentieken túl milyen fontos események évfordulóinak alkalmából kellene a jegybanknak emlékérmét kibocsátania, írja meg kommentben, vagy közvetlenül a jegybanknak az [e-mail] e-mail címre! A konzultáció honlapja itt elérhető.

A nyilvános konzultáció során beérkező javaslatokat, véleményeket a jegybank kommunikációs és pénzügyi ismeretterjesztési igazgatóságán összefoglalják, és

az MNB igazgatósága elé terjesztik megfontolásra.

A végleges tematikát a jegybank publikálni fogja a honlapján.

Az igazgatóság hozza meg a végső döntést Forrás: MTI/Soós Lajos

Magyar értékek és nemzetközi események

A döntés meghozatala során az igazgatóság elsődleges célja, hogy magyar kulturális értékek, illetve nemzetközi események álljanak a témaválasztásnál a középpontban - közölte a jegybank az Origóval. Emellett igyekeznek az olyan gyűjtői szempontoknak, preferenciáknak is eleget tenni, hogy lehetőleg sorozat részeként jelenjenek meg az emlékérmék.

Az emlékérméket jellemzően Magyarországon értékesíti a Magyar Pénzverő Zrt., amely az emlékérmék gyártását és forgalmazását végzi. Ugyanakkor

külföldön is érdeklődésre tarthatnak számot az olyan érmék, amelyek témája nemzetközi vonatkozású,

például nemzetközi sportesemények vagy olyan hazai találmányok, amelyek külföldön is ismertek.