Egy ilyen jelenség rácáfolhatna arra a széles körben elterjedt elképzelésre, miszerint a befektetők nem vásárolnának vállalati kötvényeket negatív kamat mellett – idézi a MarketWatch a Deutsche Bank stratégáját.
Fontos látni, hogy
a befektetők általában az állampapírokat tekintik referenciapontnak a vállalati kötvényekhez.
A hozamprémium pedig az szint, amellyel a befektetők többet követelnek annak érdekében, hogy vállalati kötvényeket tartsanak állampapírokkal szemben, mivel ez utóbbiak általában biztonságosabbakként vannak elkönyvelve.
Ha pedig a befektetők látványosan vonakodnának megvenni a negatív kamattal kibocsátott vállalati kötvényeket, úgy amint az európai állampapírok lesüllyednek a negatív tartományba,
egyre inkább emelkedne a hozamprémium.
Ez a fenti elképzelés az, amely alapvetően meghatározza a gondolkodást. Mindazonáltal a Deutsche Banktól Jim Reid úgy látja, a legutóbbi bizonyítékok nem a fenti elgondolást támasztják alá. A stratéga megjegyzi ugyanis, hogy miközben az 1-3, illetve a 3-5 éves AA minősítésű euró hozamprémiumok
nem igazán mozdultak az elmúlt 6 hónapban,
a 2 és 4 éves lejáratú német állampapír hozamai mélyen negatív tartományba csúsztak.
A bank szerint amennyiben az állampapírok tovább raliznak, úgy a nulla szint csupán átmenetei ellenállási pontot jelent. Mindazonáltal
a gát egyszer átszakad,
és akkor a vállalati papírok kamatai is áttérhetnek a negatív területre a hozamprémium alapú kereskedésnél.
Ráadásul mindez nem is példa nélküli. Svájcban ugyanis már ma is az látható, hogy az AA minősítésű vállalati kötvényhozamok 10 éves lejárat alatt mínuszban vannak. Ez egyébként nem is meglepő, ha azt nézzük, hogy a svájci 2, 5 és 10 éves állampapírok hozamai mínusz 1,085, mínusz 0,78 és mínusz 0,31 százalékos szinteken mozognak.
Jóllehet a svájci nem nagy piac, de az jól látszik, hogy a nulla itt nem állta útját a vállalati kötvényhozamoknak – hangsúlyozta Reid.