Faber kiemelte, hogy már korábban is megkérdőjelezte a világ nagy jegybankjainak eszközvásárlási (QE) programjait. A CNBC-nek adott interjúban közölte, jelenleg a demokráciák egy olyan rendszert építettek ki, melyet professzorok egy csoportja irányít, akik meghatározzák az infláció, az árfolyamok és a pénzmennyiség célszintjeit. Faber szerint a világnak meg kellett őrülnie ahhoz, hogy ekkora hatalmat adjon ezen embereknek.
Az eszközvásárlási programok, vagy más néven mennyiségi lazítások gyakran rekord alacsony kamatokkal együtt lettek bevezetve, és azt a célt szolgálták, hogy pénzt pumpáljanak a bankrendszerbe, és ezzel fokozzák a hitelezési aktivitást, valamint segítsék a gazdasági növekedést. Mindezt úgy kellett (és kell ma is) megtenniük a jegybankoknak, hogy eközben igyekeznek kézben tartani az árakat is.
Noha egyesek szerint az amerikai válság utáni monetáris intézkedések sikernek tekinthetők, Faber úgy látja, a jegybankárok politikája manapság általánosan „teljes bukás”. Mi több, a guru szerint
már az elmúlt 20 év monetáris politikája is bukás volt,
és most ugyanazok az emberek kétségbe vannak esve, mert fokozatosan veszítik el a hitelességüket, ezért igyekeznek „megduplázni az eddig sem működő gyógyszer adagját”. A világgazdaság azonban addig nem is fog talpra állni, amíg a mai jegybankárok vannak hatalmon – mondta Dr. Végzet.
Miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed már tavaly decemberi kamatemelésével a szigorítás útjára lépett, az Európai Központi Bank, ezzel ellentétes mozgással, további élénkítést jelentett be. Ezzel együtt éppen pénteken a japán jegybank negatív tartományba csökkentette a nála elhelyezett betétekre vonatkozó kamatot.
Faber azonban megkérdőjelezte a Bank of Japan döntését, mivel szerinte
nem helyes azon elképzelés, hogy az infláció jó dolog, míg a defláció rossz.
Ráadásul úgy látja, a japán jegybank eszközvásárlási programja nem is működik.
A guru az amerikai gazdaság 19. századi történetére hivatkozott, amikor is nagyrészt defláció volt, a reálbérek mégis emelkedtek. Éppen ezért Faber meglátása szerint a japán jegybank lazító intézkedései csak abban az értelemben működtek, hogy felpumpálták a részvénypiacot az elmúlt 12-18 hónapban, miközben a jen gyengült. Vagyis lényegében a japán állampolgárok többsége issza meg a levét a kormány gazdaságpolitikájának – tette hozzá.
A fizetőeszköz gyengülésével ugyanis
a lakosság jelentős része szegényebb lett.
Az alacsony kamatok és most ez a negatív kamat inkább kellemetlen hatással van a gazdaságra és az átlagos japán háztartásokra nézve egyaránt – hangsúlyozta Faber.