A líra mentheti meg a török turizmust

Noha tavaly 17 százalékkal nőtt a törökökhöz utazó magyarok száma, de ez sem húzta ki a vízből a török turizmust, a turisták száma enyhén csökkent, amire tíz éve nem volt példa. Ennek az egyik oka, hogy a gyenge rubel miatt az oroszok tavaly inkább otthon nyaraltak, pedig eddig onnan érkezett a második legtöbb turista az országba.

A nyaraló oroszok száma a világban amúgy is mindenhol csökkent, de erre rátett még egy lapáttal a novemberben lelőtt gép, és az ez után elmérgesedő török-orosz viszony – derül ki a Fundman blogbejegyzéséből.

A következő pofont pedig az őszi terrorcselekmények adták, főleg a nagy port kavart isztambuli robbantás. Előtte is voltak hasonlóak, sőt áldozatok számát és az akció brutalitását tekintve sokkal durvábbak is, de a turista részeket eddig elkerülték – és ez egy fontos különbség a szektor szempontjából.

Ezzel az a

szíriai közelség és a feszültség, ami eddig turista szemmel Isztambulból távolinak tűnt, hirtelen kézzelfogható veszéllyé vált.

Persze mondhatnánk kicsit cinikusan, hogy egyszer hopp másszor kopp – teszik hozzá –, hiszen az elmúlt évek fellendülését többek között a többi desztináció ellehetetlenülése okozta, az egyiptomi, tunéziai terrorcselekmények miatt sokan vették az irány Törökország felé. De az jól látszik, hogy az őszi hónapoktól kezdve a turisták száma éves szinten néhány százalékkal csökkent.

Az iparágból jövő bevételeket nézve pedig még erősebb a visszaesés.

Azt azonban a dollárban számolt és közölt statisztikáknál nem szabad figyelmen kívül hagyni, mennyire sokat gyengült a líra egy év alatt – hangsúlyozza az elemzés.

Forrás: CBT, Turkstat, Fundman

Mit jelenthet ez a török gazdaságnak? 2014-ben a turizmus 34 milliárd dollárt hozott a konyhára, 2015-ben kb. tíz százalékkal kevesebbet, 31 milliárd körül, a Turkstat adatai szerint. Ez a GDP arányában is jelentős összeg (nagyjából 4 százalék), viszont a folyó fizetési mérleg hiány finanszírozása szempontjából egyenesen életbevágó – az

elmúlt 12 havi hiány volt hozzávetőleg 32 milliárd dollár.

Ezt a kormány is felismerte és nemrég nyújtottak be egy ösztönző programot, ha nem is túl nagy kerettel, mindenesetre a szándékot jól mutatja.

Merre tovább?

A kulcskérdés az lesz, hogy alakul majd a turisták száma ebben a szezonban. Az egyik elemző cég nem reprezentatív körbekérdezése alapján a nyugati irodáknál azért jócskán megvágták a török ajánlatok számát és várhatóan az orosz turisták sem idén fogják nyakukba venni a világot, különösen nem Törökországot. A közép-, és kelet-európai kereslet nőhet valamennyit, de a nyugati kereslet kiesést egyrészt nem pótolja, másrészt valószínűleg kevesebbet is költenek nyaralás közben. Azért temetni nem kell az iparágat, ha további terrorcselekmények nem lesznek, lassan a tavalyi elhalványul a tudatokban és más kezd el villogni, mégpedig az, hogy a tavalyi nyárhoz képest 13 százalék, 2014-hez képest pedig 40 százalékot

gyengült a török líra.

Forrás: CBT, Turkstat, Fundman

Az ország pedig eddig sem volt egy drága célpont, így pedig végképp elég jó ár/értékűvé válik ahhoz, hogy kompenzálja a negatívumokat. A hasonló célpontok, például Egyiptom és Tunézia pedig még mindig veszélyesebbnek tűnnek, és így nem kínálnak igazi alternatívát. Ezek a faktorok azért mérsékelhetik az összhatást, de az biztos, hogy nem lesz egy könnyű év a szektor számára.

Tőzsdei kérdések

A tőzsdén levő cégek közül azt gondolhatnánk, hogy a légitársaságokat és reptér-üzemeltető TAV-ot érintheti a legrosszabbul az iparág megbicsaklása, de pont az orosz kitettség ezeknél a cégeknél alacsony, a Turkish Airlinesnál a járatok 2 százalék, a TAV adatai szerint pedig az isztambuli Atatürk reptérre érkezők csupán 3 százalék orosz. (ennek oka, hogy az orosz turisták főleg közvetlen charter járatokkal, a tengerpartnak veszik az irányt). Persze ha az érkező utasszám esik, az nem jó, de mindkét cégnél bőven van olyan pozitív faktor, ami várhatóan kompenzálja majd a kiesést – írják. A tőzsdei cégek közül a még mindig drágának tűnő Anadolu Efes az, amit úgy tűnik még az ág is húz, ha az orosz operáció gyengélkedése és a török kormány alkoholellenes intézkedései után

még a lelkes sörivó turisták száma is lecsökken.

Ami tőzsdei szempontból viszont kiemelten fontos, az a bankszektor turizmussal kapcsolatos hiteleinek – illetve azok minőségének – az alakulása. A török index 40 százalékát ugyanis a bankszektor adja. Ezt persze maguk az érintettek is felismerték, az elmúlt hónapban lezajlott (többnyire jó eredményeket hozó) gyorsjelentéseket követő szokásos kitekintésben sok bank ezt a területet tekinti kritikusnak. Persze a hasonlóságok ellenére bankonként más és más az érzékenység, azonban úgy látjuk, hogy a helyzet nem kritikus.

Forrás: Turkstat, Fundman

Az elmúlt évek líragyengülése, és a negatív hatású banki szabályozás (kötelező céltartalék-képzések, elhúzódó büntetések, kártalanítások) alacsonyan tartották a banki eredményeket. Idén a szabályozói változás ehhez képest mindenképpen pozitívumot jelent, a líra pályája pedig ugyan kiszámíthatatlan, de az elmúlt hónapokban kedvezően alakult. Ezek a faktorok pedig úgy gondoljuk, hogy több mint kompenzálni tudják az idén otthon maradó turistákat.