Beleállt a harcba az eurójegybank

Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban

Noha a piacok némi zavarodottsággal reagáltak az Európai Központi Bank döntésére, majd az azt követő kommunikációra, egy dolog bizonyosság vált csütörtökön: Mario Draghi és csapata elkötelezte magát a jegybank élénkítő szerepe mellett. Nem mellékesen pedig kiderült, az akciók hosszú távú hatásokkal bírnak majd az eurózónában.

Felfordulást keltett az Európai Központi Bank (EKB) a piacokon, miután csütörtökön az elemzői várakozásokat meghaladó élénkítő intézkedéseket fogadott el, majd lényegében egy mondattal mindent a feje tetejére állított. Az európai részvények – a bankpapírok vezetésével – először emelkedtek, majd délnek fordultak, az euró pedig gyorsan ledolgozta a kezdeti gyengülését, és erősödésnek indult.

Fontos azonban, hogy kiderült, Draghiék a viták ellenére is

elkötelezték magukat az EKB élénkítő szerepe mellett,

és világossá tették, amennyiben az eurózóna kormányai nem képesek érdemben felpörgetni a gazdaságot, akkor nem várnak másra, és akcióba lendülnek. Ez pedig bőven kihat majd Draghi 2019-es visszavonulása után is.

Akció és kommunikáció

Először is EKB 0,05 százalékról nulla százalékra csökkentette irányadó kamatát, 60 milliárdról 80 milliárd euróra bővítette kötvényvásárlási programját és mínusz 0,3 százalékról mínusz 0,4 százalékra módosította az EKB-nál elhelyezett egynapos kereskedelmi banki betétekre felszámított büntetőkamatot. A bank ezen kívül újabb hosszú távú refinanszírozási programokat jelentett be, és

a vállalati kötvények egy bizonyos körére is kiterjesztette kötvényvásárlási programját.

A sajtótájékoztató felforgatta a piacokat Forrás: AFP/Daniel Roland

Az irányadó kamat nullára csökkentésére nem számítottak az elemzők, és a kötvényvásárlási programot is a vártnál jobban felduzzasztotta a bank. A piaci szereplők általában úgy vélték, hogy az EKB csak 10 milliárd euróval, havi 70 milliárdra bővíti a keretet.

A piaci fordulatot az hozta el, hogy a sajtótájékoztatón Mario Draghi bejelentette, a jelenlegi helyzetben úgy látják, bár az alacsony kamatszintek sokáig kitartanak majd, nem érzik feltétlen szükségességét további kamatcsökkentésnek. Persze hozzátette, hogy a helyzet változhat.

Egy vita eldöntése

Mindazonáltal a jelenlegi EKB döntés talán legfontosabb aspektusa az, hogy a kormányzótanács letette a voksát abban a vitában, amely arról szól, hogy egészségesek-e még a jegybanki ösztönző programok. Kiderült, hogy az eurójegybank szerint

minden joguk és erejük megvan ahhoz, hogy tovább stimulálják a gazdaságot és az inflációt,

ha a fiskális oldal erre érdemben képtelen – írja a Bloomberg.

Nehéz elképzelni, hogy mi lenne az eurózónával, ha nem lenne ott az EKB – mondta Carsten Brzeski, az ING DiBa frankfurti közgazdásza. Hozzátette, Draghi utódjának feladata lesz majd, hogy kivezesse a nem konvencionális intézkedéseket és a kamatvágásokat.

Túl nagy az EKB súlya a gazdasági talpra állásban? Forrás: AFP/Arne Dedert

A jelenlegi jegybanki politika azonban egyre nagyobb kérdéseket vet fel. Egyrészt a monetáris konzervatívok, mint a német Bundesbank, már korábban figyelmeztettek az eurójegybank esetleges eltúlzott szerepére, de nemrégiben már a G20 csúcson is felmerült, hogy nagyobb súlyt kellene fektetni

a fiskális oldal strukturális átalakításaira és a kormányzati beruházásokra

a monetáris intézkedések helyett.

Draghi ezzel szemben tartózkodott a kormányok gazdaságpolitikájának hangsúlyos megítélésétől. A helyzet egyébként nem is egyszerű, mert az olyan államok például, mint Spanyolország, Franciaország vagy Olaszország már közel vannak a törvényes deficit határhoz, de Németország – többek között – még megengedhetné magának, hogy fokozza a kiadásait.

Az egyetlen erő

A jegybankelnök csupán annyit mondott, hogy az EKB monetáris politikája a leginkább mérhető hajtóereje a gazdasági talpra állásnak. Ezzel pedig Draghi lényegében beismerte, hogy

amíg a politikai környezet nem változik meg, addig az euróövezet legfontosabb gazdasági támogatójának az EKB számít.

Uniós zászlók az Európai Központi Bank frankfurti épülete előtt Forrás: AFP/Daniel Roland

A csütörtökön bejelentett intézkedéscsomag ezzel együtt izgalmas jövőképet vetít előre. Egyrészt a bankok örülhetnek, mivel hosszú távra tervezhetnek a jegybanki élénkítésekkel – mondta Marchel Alexandrovich, a londoni Jefferies International közgazdásza. Másrészt viszont

a piac folyamatosan küszködik azzal, hogy feldolgozza az új világot,

amelyet alacsonyabb növekedés és infláció jellemez.

Az EKB tehát megnyitotta az utat a további nem konvencionális intézkedések előtt, de még mindig nem teljesen világos, hogy a monetáris konzervatívok és a visszafogott fiskális politikák ellenszelében vajon meddig és milyen eszközökkel lesz képes a jövőben hatékonyan segíteni a gazdaságot.