Az a lényeg, hogy játsszunk, futballozzunk, merjünk támadni, lőjünk kapura, alakítsunk ki helyzeteket”
– mondta az Origónak Détári Lajos, 61-szeres válogatott középpályás, a világ egykori legdrágább játékosa még a horvátok elleni felkészülési meccs előtt.
Détári a magyar újságíró-válogatottat erősítette szombat délelőtt a horvát kollégák ellenében. Az egykori világválogatott klasszist a pálya szélén kérdeztük arról, hogy a magyar játékosok, illetve a magyar labdarúgás miként tud profitálni a közelgő Európa-bajnokságból, amelyre 44 év után ismét kijutott a magyar csapat.
„Mindenkinek, aki ott van az Európa-bajnokságon, és játszik egy jó mérkőzést, felhívja magára a figyelmet, megvan a sansza arra, hogy egy jobb csapatba kerüljön” – mondta Détári Lajos, akiért a görög Olympiakos 18 millió márkát (6 millió angol font) fizetett 1988-ban – egészen pontosan 11,1 milliót a Frankfurtnak és 6,9 milliót az akkori Budapesti Honvédnak.
Détári szerint azzal, hogy a magyar válogatott kijutott az 1986-os világbajnokság után ismét egy világversenyre, minden magyar futballista nagyobb lehetőséghez jut. „Még azok a játékosok is, akik nem vettek részt az Eb-n” – mondta Détári, aki szerint ezzel
a magyar futball értéke is megnő”.
Détári szabadrúgásgólja a német kupadöntőn – a Frankfurt ezzel a góllal verte 1–0-ra a Bochumot:
A magyar foci értékét persze nem olyan egyszerű pénzben kifejezni: talán a legközelebb akkor járunk az igazsághoz, ha megnézzük az átigazolási hírekkel foglalkozó Transfermarkt vonatkozó adatait. Eszerint a magyar válogatott (22 játékos) piaci értéke 20,55 millió angol font (26 millió euró), míg
a legértékesebb magyar játékosnak Dzsudzsák Balázst tartják,
akinek az értékét 5,95 millió euróra taksálják.
Dzsudzsák szabadrúgásgólja a horvátok ellen:
A sztárokkal tűzdelt horvát válogatott (16 játékos) értékét 176 millió euróra teszik – a legértékesebb játékosuk a Real Madrid 30 éves középpályása, Luka Modric, aki egymaga 47,5 millió eurót ér.
Ha ez így még nem is mond semmit, akkor talán a két keret átlagértéke már igen:
a magyar válogatott játékosok átlagértéke 1,2 millió euró szemben a horvátok 11 milliójával.
Ez az óriási különbség azonban nem látszódott a szombati, 1–1-re végződött barátságos mérkőzésen.
Nagy kérdés, hogy ezek a különbségek a piaci értékekben az Eb után mennyivel csökkennek majd.
A fenti grafikon adataiból mindenesetre kiderül, hogy a magyar foci piaci értéke a régióban igen karcsúnak tűnik – a klubok átlagértékét nézve csak a szlovák és a szlovén csapatok gyengébbek, míg
a válogatott értékét nézve nincsen „olcsóbb” nemzeti együttes a környéken.
A Transfermarkt adatbázisa szerint a legértékesebb kerete a Real Madridnak van (530 millió font, 670 millió euró), ami még a spanyol válogatott értékénél (473 millió font, 600 millió euró) is több.
A legértékesebb bajnokság az angol Premier League, amelynek értékét 3,3 milliárd fontra (4,18 milliárd euró) teszik – ez csapatonként több mint 200 millió eurót jelent, ami több mint a legtöbb közép-európai bajnokság értéke.
„Engem nem igazán érdekel, hogyan játszik az ellenfél, engem sokkal inkább
az érdekel, mi magyarok hogyan fogunk játszani: beállunk védekezni, vagy esetleg egy bátor támadójátékot fogunk fölvállalni.
„Én az utóbbinak örülnék” – mondja a magyar világsztár, és egy kicsit bosszankodik, hogy a már említett újságírómeccsen a horvátok megszerzik első góljukat. De vissza Bernd Storck magyar válogatottjához. Détári úgy véli, az Eb-n nagyon nehéz dolguk lesz a magyaroknak, hiszen Ausztriával, Izlanddal és Portugáliával kerültek egy csoportba. „Ha megnézzük,
a három csapat előttünk van játékerőben”
– jelentette ki Détári. Azon véleményét viszont, hogy
Magyarország visszakerült a labdarúgás térképére,
a sportközgazdászok is osztják.
Szabados Gábor is úgy látja: „óriási különbség lesz a játékosok piaci értékében az Eb után”. A szakértő szerint
egy ilyen esemény ugrásszerűen megemeli a játékosok értékét és eladhatóságát.
Tulajdonképpen ennek a hatása már most is érzékelhető, elég Kleinheisler László Bundesligába igazolására gondolni, de Szabados Balogh Norbert Palermóba szerződését is ennek tulajdonítja annak ellenére, hogy a válogatottban még csak kerettag sem volt.
„Önmagában az Eb-re való kijutással elérte a magyar futball azt, hogy
egy komoly olasz élvonalbeli klubnál potenciális játékosként tekintenek egy magyar játékosra.
Eddig ez elő sem fordulhatott volna” – fejtegette az Origónak a sportközgazdász. Az is valószínű, hogy ha Franciaországban nagyon nem ég le a magyar válogatott, akkor
az Eb után legalább 2-3 játékos szerződhet az európai topligák valamelyikébe,
azaz az angol, a spanyol, a német vagy az olasz első osztályba.
Nem kell nagy jósnak lenni ahhoz, hogy kijelenthessük, ha az Eb-n valaki játszik három jó meccset, az el fogja tudni magát adni egész jó pénzért, egész jó helyekre.
Egy másik sportközgazdász, Jagodits Rómeó tovább árnyalja a képet. Úgy véli,
ugyanolyan középszerű futballisták vannak Lengyelországban, Horvátországban, Szerbiában, vagy épp Szlovéniában, mint Magyarországon,
de attól, hogy ők szerbek, horvátok, szlovének, mégiscsak előrébb vannak a rangsorban, mint a magyar játékosok. Ez talán az Eb után változhat majd.
Meghökkentő az állítása, de úgy véli, Magyarországon nem a helyén kezelték a labdarúgást az elmúlt években – és itt most nem a stadionépítésekre vagy a taotámogatásokra kell gondolni, ennél sokkal szembetűnőbb furcsaságok vannak a hazai fociban.
„A futballban dolgozók, és akik szeretik a focit, tudják, hogy kinn vagyunk az Eb-n, de ez a kommunikációban olyan erősen nem jelent meg. Például
nem igazán találkozni olyan reklámokkal Magyarországon, ami arra épít, hogy több mint 40 év után ismét kinn vagyunk egy Eb-n”
– hívta fel a figyelmet Jagodits, aki szerint kommunikációban és márkaépítésben komoly hiányosságaink vannak.
Ez nemcsak a válogatottra, de a hazai klubfutballra is igaz. Jó példa erre a Debrecen kupaszereplései (Bajnokok Ligája és Európa Liga), ugyanis
a Loki az UEFA-tól kapott pénzdíjakon kívül szinte semmit sem tudott profitálni abból, hogy eljutott a csoportkörig
a BL-ben és az EL-ben.
Azt, hogy nincsenek nézők a stadionokban, évek óta tudjuk, látjuk. „Most, hogy kész van néhány stadion, rájöttünk, hogy nem azokkal van a baj” – mondta a szakértő.
A legnépszerűbb magyar futballklub, a Ferencváros vezetősége például éppen a saját szurkolótáborával egyezkedik arról, hogy miként lehetne azt megoldani, hogy a „Tábor” visszatérhessen a stadionba – több szurkolói csoport pedig több mint tízezer fővel az NB III-as Csepel–FTC II.-találkozón demonstrált.
„Hogy jutottunk el odáig, hogy ma már Magyarországon
az a hír, hogy a szurkolók egy futballklubbal egyezkednek arról, hogy ők hadd menjenek be a stadionba.
Ez a non plus ultrája annak, hogy Magyarországon semmi sem az, aminek látszik” – mondta Jagodits Rómeó.
Az valóban szembeötlő, hogy az elmúlt években a magyar futball semmit nem tett annak érdekében, hogy a játékosokat „építgessük és elhelyezzük őket a térképen”.
„Az a probléma, hogy egy Bajnerból tudunk csinálni egy hype-ot, de egy Kleinheislerből meg nem. És ahhoz is a Trollfoci kell, hogy ebből történjen valami. Ez probléma” – mondta a sportközgazdász.
Európában egyébként sokan örülnek annak, hogy végre visszakerültünk a focitérképre, de ezzel a magyar futball egyszerűen nem tud mit kezdeni.
Ez kizárólag a futballmenedzsment hibája.”
Dénes Ferenc sportközgazdász pedig már arról beszélt az Origónak, hogy a világon mindenhol nagyon jó játékosmegfigyelő rendszerek, óriási adatbázisok vannak, mindezek ellenére
a klubok sokszor mégiscsak látatlanba igazolnak,
hiába látták többször játszani a kiszemeltet, egyáltalán nem biztos, hogy bele fog illeni az adott csapat játékrendszerébe.
Európában vannak különböző iskolák – a francia, a belga vagy épp a német képzés –, amelyeket mindenki ismer. A magyar futball viszont az elmúlt évtizedekben leiratkozott erről a térképről, és emiatt a magyar képzésnek nincsen hitele, így a magyar játékosoknak sincs.
Egy német vagy egy olasz játékosról már csukott szemmel is kialakul egy profil. Egy magyarról ez nem mondható el.”
Dénes Ferenc szerint azzal, hogy a válogatott ott lesz az Eb-n, a magyar futball több dolgot is megmutathat majd a futballvilágnak:
Az Eb-n való szerepléssel önmagában nem lesz jobb futballista senki, de a sportközgazdász szerint „a láthatatlanságból hirtelen láthatóak lesznek” a magyar játékosok.
„Látni éles helyzetben, nemzetközi körülmények között, egy nagy stadionban, hogy mire képesek a magyar játékosok – ilyen értelemben kerülünk fel a térképre” – mondta Dénes Ferenc, aki szerint nemcsak az a 23 fős keret vizsgázik majd az Eb-n, akiket a szövetségi kapitány nevez a keretbe, de
rajtuk keresztül a magyar futball is vizsgázni fog.
Az Eb-részvételt ugyanis úgy is fel lehet fogni, hogy a válogatott megmutatja azt, hogy a magyar futball milyen játékosokat tudott kitermelni az elmúlt években. Amilyen képet a magyar válogatott kialakít majd magáról, az évekre meghatározhatja a magyar játékosok lehetséges jövőképét, lehetőségeit is.
Ahonnan ez a 23 játékos kijött, ezt tudják. Nézzük meg, hátha van ott a fiatalabb korosztályból valaki, aki ugyanilyen jó, vagy talán még jobb!”
Détári Lajos közben visszakocog a népligeti kisfüvesre, de ő sem tud segíteni a magyar újságírókon.
A horvát zsurnaliszták sima 2–0-lal abszolválják a meccset. Este viszont a válogatott, európai szinten is jegyzett, 1–1-et ért el a horvát legjobbak ellen. Ez pedig jóval fontosabb most a magyar focinak, mint az, hogy Détári ezúttal gól nélkül maradt.