Az alapkezelők számára jegybankok programjainak sikertelensége jelenti a legnagyobb kockázatot, ami a leginkább a japán részvényekből történt tőkekivonás mutat – idézi a felmérést a CNBC. Az alapmenedzserek nettó 3 százaléka ugyanis alulsúlyozza a japán részvényeket áprilisban, ami jelentős esés a márciusban mért 15 százalékos felülsúlyozáshoz képest. Ráadásul ez az első nettó alulsúlyozás 2012 decembere óta, amikor a szigetország miniszterelnöke beharangozta a gazdaságélénkítő reformokat.
Azóta a japán jegybank számos ösztönző eszközhöz nyúlt már, és januárban negatív kamatot is bevezettek. A piac azonban nem a vártnak megfelelően reagált, mivel a jen gyengülés helyett erősödött, a részvénypiacokról pedig elkezdték kivonni a tőkét.
Ezzel együtt Európában is romlott a helyzet, ahogy most már csak az alapkezelők nettó 33 százaléka súlyozza felül az öreg kontinens részvényeit, a márciusi 41 százalékhoz képest. Ezzel pedig a korábban globálisan is legvonzóbb régiónak számító Európa is bizalomcsökkenést szenvedett el.
A probléma pedig ugyanaz, mint Japán esetében, jelesül
a jegybankkal szembeni kétségek erősödése.
A megkérdezettek 55 százaléka nyilatkozta ugyanis, hogy az Európai Központi Bank „túlságosan is stimuláló” politikát folytat, utalva ezzel részben a negatív kamatra. Ilyen magas arányban még egyszer sem vélekedtek így, mióta a bank 1998-ban megkezdte a kutatását.
Még rosszabb hír Európának, hogy a válaszadók csupán 15 százaléka mondta azt, hogy a jegybanki élénkítés képes lesz az európai gazdasági növekedés fő forrásaként működni, noha márciusban még 24 százalék vélte így. Emellett mindössze nettó 6 százalék gondolja, hogy az európai gazdaság erősödni fog a következő 12 hónapban, ami éles zuhanás a márciusi szintén 24 százalékról.
Ez a hangulat az egyes szektorokhoz való viszonyban is visszatükröződik. Az alapmenedzserek ugyanis 10 százalékponttal növelték alulsúlyozott pozícióikat a bankokban. Vélhetően ez nem független attól, hogy sokak szerint
a negatív kamatok csapást mérnek a banki profitokra.
Külön érdekesség, hogy a Japánból és Európából kivont tőke nem talált magának azonnal egyértelmű utat. A készpénzszintek ugyanis 5,4 százalékra emelkedtek áprilisban, a márciusi 5,1 százalék után. Ezzel pedig
megközelítették a februári, 15 éves csúcsnak számító 5,6 százalékot.
A bank elemzése szerint a jelenlegi helyzetben a befektetők a készpénz felé fordulhatnak, hogy védjék magukat a részvény- és kötvénypiacok esésétől. A kockázatosabb eszközöket pedig inkább elkerülhetik, ahol a magas értékeltségek határt szabnak az emelkedésnek.