Beborul az ég a megtakarítások fölött

A magasan szárnyalás időszaka után a következő 20 évben az amerikai és európai befektetési hozamok visszatérnek a földre – így foglalható össze a McKinsey Global Institute (MGI) átfogó elemzése, amely áttekintést igyekezett adni a két régió piacainak két évtizedes jövőjéről.

Az MGI két alapvető forgatókönyvet vázolt föl az előttünk álló 20 évre az USA és Nyugat-Európa piacaival kapcsolatban. Az első azzal számol, hogy a jelenlegi lassú növekedés továbbra is velünk marad, míg a másik szerint a technológia fejlődésével felpörög a gazdasági teljesítmény – írja a Business Insider.

Bármelyik forgatókönyv valósul is meg, a jelentés szerint az elmúlt 30 év hozamszintjei akkor sem térnek vissza. Az amerikai és európai részvényeknél például a múlt és a jövő éves hozamai közti különbség 1,5 és 4 százalékpont között mozog majd. A fix hozamoknál ez a rés még szélesebb lehet a legtöbb országban, jelesül 3 és 5 százalékpont közötti.

A szép idők vége

Ami igazán meglepő, hogy még a nagyobb ütemű GDP-növekedés esetében is

alacsonyabb hozamokkal kell számolni a kötvények és a részvények terén

a következő 20 évben – fogalmazta meg a kutatás egyik legfontosabb eredményét Susan Lund, az anyag egyik társszerzője.

Egyre többet kell félretenni a megfelelő nyugdíjhoz Forrás: 123rf.com

Mindez pedig azt jelenti, hogy

a befektetőknek többet kell megtakarítaniuk, később tudnak nyugdíjba menni, és még a nyugdíjas éveik alatt is csak kevesebb kényelmet engedhetnek meg maguknak.

Ezek pedig tovább csökkenthetik a gazdasági növekedés ütemét.

Ráadásul a látszólag enyhe eltérések a számok között is igen ijesztőek lehetnek. Az MGI egy példája szerint vegyünk egy 30 éves személyt, aki 4,5 százalékos reálhozammal számolhat egy kevert (részvények és fix hozam) befektetési portfólióra, párhuzamosan a növekedési-talpra állási modellel. Ez a személy az elmúlt 30 évben 6,5 százalékos hozamra számíthatott. Amennyiben minden mást változatlannak veszünk (különösen a várható élettartamot), akkor ennek az embernek

7 évvel tovább kellene dolgoznia

vagy majdnem kétszeresére kellene növelnie megtakarításának ütemét.

Ha pedig a hozamok ennél is alacsonyabban, például reálértéken 3,5 százalékon alakulnak, továbbá az alacsony növekedésű forgatókönyv valósul meg, akkor a példánkban szereplő személynek plusz 9 évet kellene dolgoznia, vagy több mint a duplájára kellene növelnie az éves megtakarítását.

Az aranykor

Ez pedig hatalmas különbséget jelent a részvénypiac 1985 és 2014 közti „aranykorával” szemben, melyet

az infláció éles csökkenése, Kína erőteljes növekedése, valamint erős vállalati profitok

jellemeztek.

Az amerikai részvények reálértéken számított teljes hozama 1,4 százalékponttal haladta meg a 100 éves átlagot, míg Nyugat-Európában 3 százalékponttal. A kötvények tekintetében a reálhozamok 3,3 százalékponttal múlták felül a 100 éves átlagot az USA-ban, Európában pedig 4,2 százalékponttal.

Kezdetét veszi az alacsony hozamok időszaka Forrás: Getty Images/(c) Mike Kemp/Mike Kemp

Az ezeket kiváltó történelmi tényezők azonban mára lényegében megszűntek, a kamatszintek pedig már alig tudnak tovább csökkenni, főleg, hogy számos gazdaságban már ma is negatív kamatok élnek.

Gyűlnek a bajok

Ezen kívül a nagy amerikai és nyugat-európai cégek, melyek uralták a globális profitokat az elmúlt 3 évtizedben, kemény pofonokat szenvedhetnek el a profit marginok terén – hangsúlyozza a jelentés. A feltörekvő piacokról érkező versenytársak komoly kihívást jelentenek a gyors növekedésükkel, az olyan online platformok pedig, mint az Amazon vagy az Alibaba pedig segítenek a kisebb cégeknek, hogy kilépjenek a nemzetközi piacra, szintén nehezítve ezzel a helyi óriások dolgát.

A történet ráadásul még csak nem is áll meg itt. Az alacsony hozamok ugyanis

visszafoghatják a háztartások kiadásait is,

ami szintén számos ponton üthet vissza a világgazdaságra és a piacokra. Következésképpen úgy tűnik, az aranykor elmúltával érdemes lehet újratervezni a várakozásokat.