A globális pénzügyi piacok kifejezetten pesszimista hangulatban nyitották az évet, és bár az elmúlt hetekben enyhültek a feszültségek, a CIB Bank elemzői szerint azok továbbra is jelentősek. A január egy mini piaci pánikkal indult, aminek Trippon Mariann, a bank vezető elemzője szerint három oka volt:
Korábban globális recessziótól tartottak az elemzők, mondta egy csütörtöki háttérbeszélgetésen az elemző, aki szerint részben jogosak voltak az aggodalmak, de kicsi volt az esély arra, hogy egy 2007–2010-es válsághoz hasonló válság alakuljon ki.
Ezek a folyamatok alapjaiban rajzolták át a jegybankok kamatpályáját és monetáris politikáját. Korábban úgy tűnt, hogy 2016–17 már a normalizálódás évei lehetnek, azonban ezek a várakozások totálisan átalakultak.
A magyar gazdasággal kapcsolatos várakozásaik az elmúlt évben számottevően nem változtak:
továbbra is lassuló gazdasági növekedést várnak,
mondta az elemző. Szerinte a magas folyó fizetési mérleg miatt csökkent az ország sérülékenysége, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy kevesebb a beruházás. 2016-ban a CIB szerint 2 százalékos lehet a gazdasági növekedés.
Az MNB minden erőfeszítése ellenére sem tud gyengülni a forint”
– mondta Trippon Mariann. Gyengíti a forintot az alacsony kamatkülönbözet és az MNB lazább monetáris kondíciói, míg a csökkenő külső sérülékenység és a masszív árumérlegtöbblet ellentétes hatást fejt ki. Ezek miatt a CIB Bank szerint
a következő időszakban 310 és 320 között mozoghat a forint árfolyama
az euróval szemben, és tartósan 310 alá bukó árfolyammal sem számolnak.
Elemzőik szerint az alapkamat mélypontja 0,9 százalék lehet, de ha az infláció még lejjebb megy, és az EKB is további lazításokat hajt végre, akkor az MNB akár még ennél lejjebb is viheti az alapkamatot.
Az ország külső és belső egyensúlyi pozíciója erős marad, a költségvetési hiány várhatóan nem haladja meg a 2 százalékot, és várhatóan az adósságráta is tovább csökken.
A jövő évi költségvetésben a fiskális stimulus – amivel a költségvetés hozzájárul a növekedéshez – nőtt, emiatt nagyobb lehet a növekedés is. A költségvetés GDP-re gyakorolt hatása az elmúlt években nulla körül volt, a kormány ehhez képest mozdult most el pozitív irányba a választási év közeledtével.
A 3 százalékos inflációs cél talán 2018-ban érhető el – az idei év végére 2 százalékos inflációt várnak.
2013 | 2014 | 2015 | 2016 | |
GDP-növekedés (év/év, %) | 1,8 | 3,7 | 2,9 | 2,0 |
Ipari termelés (év/év, %) | 1,4 | 7,6 | 7,5 | 5,1 |
Külkereskedelmi mérleg (millió euró) | 7009 | 6402 | 8097 | 4919 |
Infláció (év/év, átlag, %) | 1,7 | -0,2 | -0,1 | 0,5 |
Infláció (év/év, év vége, %) | 0,4 | 1,4 | 0,9 | 2,0 |
Munkanélküliségi ráta (%) | 9,1 | 7,1 | 6,2 | 6,0 |