Kemény játszmázás megy az olajpiac mögött

Az Aramco olajfinomító a szaúd-arábiai Dahranban

Miután Szaúd-Arábia hirtelen ragaszkodni kezdett ahhoz, hogy Irán is részt vegyen az olajkitermelés befagyasztásáról szóló megállapodásban, a piaci szereplők elkezdték törni a fejüket, hogy milyen taktikai játékot folytat az olajnagyhatalom, és mi lehet a következő lépése.

Az elemzők komoly érdeklődéssel nyugtázták a múlt hétvégi sikertelen dohai összejövetel után, hogy Szaúd-Arábia olajpiaci stratégiája immár sokkal kevésbé kiszámítható, mint 2014 végén volt. Akkor az OPEC tulajdonképpeni vezetője egyértelműen visszautasította a kitermelés csökkentését annak érdekében, hogy erősítse szerepét olyan riválisokkal szemben, mint az Egyesült Államok – írja a CNBC.

Azóta eltelt 18 hónap, és úgy tűnik,

a szaúdiak taktikája kifizetődhet

. Az adatok szerint a palaolaj cégek egyre inkább visszafogják a működésüket, az olajkitermelés pedig zsugorodik. Jóllehet ez a taktika szinte minden OPEC ország költségvetését igen nehéz helyzetbe hozta az olajár beszakadásával, mégis sikerült a csoport piaci részesedését éppen 40 százalék alatt tartani.

Belső ellentétek

Mindezek mellett sokan számítottak arra, hogy egyezség születik a kitermelés befagyasztásáról, de a szaúdiak érvelése azért is különös volt, mert előre lehetett tudni, hogy Irán (szintén az OPEC tagja) nem fog részt venni a találkozón. Ráadásul az is világossá vált, hogy Irán nem akarja befagyasztani a kitermelését, mivel éppen olajiparának helyreállításán dolgozik az ellene hozott szankciók feloldását követően.

Keményen játszanak a szaúdiak Forrás: Getty Images

Az olaj ára persze esni kezdett sikertelen hétvége után, és a szaúdiak igyekeztek is gyorsan átdobni a felelősséget Irán térfelére. Az elemzők pedig azt kezdték el vizsgálni, hogy mi állt Szaúd-Arábia lépésének hátterében. Alastair Newton, az Alavan Business Advisory feje és a Nomura korábbi politikai elemzője például úgy vélte, hogy Mohammed bin Salman, Szaúd-Arábia helyettes trónörököse, aki egyre nagyobb befolyással bír az olajpolitikában dönthetett volna a befagyasztás mellett, hogy támogassa a szaúdi gazdaságot. Ez azonban – jelezte az elemző – lényegében másodlagos szempont volt azzal szemben, hogy

megpróbálja feltartani Irán regionális törekvéseit

gazdaságának megnehezítésével.

További fokozás?

Ráadásul ahogy Szaúd-Arábia és Irán viszonya mélypontra jutott a dohai találkozó után, olyan hírek láttak napvilágot, hogy a szaúdiak, Irán és a nem OPEC tag Oroszország még fel is pörgethetik a kitermeléseiket korlátozás helyett.

Szerdán a Reuters számolt be arról, hogy az orosz energiaminiszter szerint országa kész történelmi magasságokba emelni az olajkitermelését, míg Mohammed Bin Salman a Bloombergnek nyilatkozta, hogy a királyság nagyjából 10 százalékkal bővíthetné a napi kitermelését, ha akarná. Hozzátette, ha valaki úgy dönt, hogy emel, akkor semmilyen lehetőséget nem fognak visszautasítani.

Izgalmas jövő elé néz Irán és Szaúd-Arábia viszonya Forrás: AFP/Atta Kenare

Emellett olyan vélemények is keringenek, melyek szerint Szaúd-Arábia valójában

soha nem is akarta befagyasztani a kitermelést,

és a dohai találkozó is csak egy stratégiai húzás volt annak a tervnek a részeként, melynek lényege, hogy minél több nem OPEC olajállamot kiszorítsanak a piacról.

Newton szerint noha kérdéses, hogy egy szaúdi kitermelés fokozásnak milyen hatása lenne Iránra, és ezen hatás megismerése is komoly időt venne igénybe, azt elképzelhetőnek tartja, hogy a taktikába belefér, hogy a szaúdiak fokozzák a teljesítményüket a piaci egyensúlytalanság meghosszabbítása érdekében. Bárhogy is lesz – tette hozzá az elemző – az alacsony olajárak valószínűleg még egy darabig velünk maradnak.