Irak közel van ahhoz, hogy az első nagy arab ország legyen, amely támogatói programban egyezik meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Rajta kívül Tunézia és Jordánia még mindig szenvednek az Arab Tavasz utóhatásaitól, és több milliárd dollárnyi hitelben, illetve befektetésben reménykednek, miután megkapják az IMF jóváhagyását. Ráadásul még a szomszédjaihoz képest jól teljesítő Marokkó is azt fontolgatja, hogy megújítja az 5 milliárd dolláros IMF-hitelkeretét.
A Valutaalap a legutóbbi nagy washingtoni találkozóján is jelezte, hogy számos megegyezés és tárgyalás várható a régióban, ahogy a térség komoly gazdasági problémákkal néz szembe. A Bloomberg összefoglalta, hogy mire lenne szükségük az egyes közel-keleti államoknak.
Számításai szerint Irak idén nagyjából 6 milliárd dollárt kaphat az IMF-től és a Világbanktól, hogy rendbe rakja az államháztartását, melyet komolyan megütött az Iszlám Állam fegyveresei ellen folytatott költséges háború. Irak gazdaságát ráadásul az alacsony olajár is súlyosan érinti, tekintve, hogy GDP-jének mint felét, a költségvetési és a folyó külső bevételeinek pedig több mint 90 százalékát a fekete arany értékesítése adja.
Mivel az IMF szerint az ország nem lesz képes olyan ütemben csökkenteni a kiadásait, ahogy a bevételei csökkennek, így
a közeljövőben deficitre lehet számítani.
Mindazonáltal a szervezet szerint néhány éven belül a helyzet stabilizálódhat.
Ezt segítheti a Valutaalap jövő havi látogatása Irakban, ahol megállapodás születhet a támogatásról. Ez a következő három évben 15-20 milliárd dolláros segítség feloldását jelentheti a költségvetés támogatása érdekében, miközben a hatóságok folyamatosan csökkentik a kiadásaikat.
Tavaly két komoly terrortámadás is érte Tunéziát, melyek komoly csapást jelentettek a kulcsfontosságúnak számító turizmusra, valamint erősen visszafogták a befektetői bizalmat. Tunézia gazdasága tavaly 0,8 százalékkal bővült, ami a legalacsonyabb szint volt 2011 óta. A hivatalos várakozások szerint idén 2 százalék körül alakulhat a növekedés.
Az IMF már részben elfogadott egy 2,8 milliárd dolláros négy évre kiterjesztett hitelkeretet Tunézia számára, melyről akár a jövő hónapban is megszülethet az igazgatótanács döntése. Ez megnyitná a finanszírozási csapot az Európai Unió, a Világbank és az Afrikai Fejlesztési Bank felől is, illetve olcsóbbá tenné a tervezett eurókötvény kibocsátást.
A legnagyobb kihívást egyértelműen a munkanélküliség jelenti
Tunézia számára, amely 15 százalékos, vagyis magasabb, mint az Arab Tavasz előestéjén. A pénzügyminiszter szerint az országnak rövid távon 600 ezer munkahelyet kellene teremtenie, ami igen komoly feladat.
A konfliktusok Szíriában és Irakban több mint 650 ezer menekültet kényszerítettek át a határokon Jordániába, és az ország exportőreit és megbénították. Ezzel együtt a kormány is megerősítette, hogy
az állam gazdasága lényegében mozdulatlan.
A pénzügyminiszter arra számít, hogy májusban megállapodhatnak a Valutaalappal egy 845 millió dollár értékű segítségről. Ez pedig lehetővé tenné mintegy 1,9 milliárd dollár bevonását adományozóktól és további 1 milliárd dollárt amerikai fedezetű kötvényekből, melyek együtt kitöltenék az idei 2,8 milliárd dolláros finanszírozási rést – jelezte a miniszter.
Miközben az ország népessége évente nagyjából 3 százalékkal bővül, a kormány szerint a munkahelyteremtéshez ennek kétszeresét kitevő gazdasági növekedésre volna szükség. Idén a becslések szerint 2,8 százalék lehet a növekedés.
Noha Marokkó nagyrészt elkerülte a régiós felfordulásokat 2011 óta, a várható gazdasági növekedés idén mégis 1 százalékra lassulhat a tavalyi 4,2 százalékos bővüléshez képest – ami nagyrészt a kevés csapadéknak tudható be.
Az ország ezzel együtt az IMF segítségét kéri egy rugalmasabb árfolyamrendszer kialakításához, valamint azt tervezi, hogy megszünteti a tőkekontrollt. Mindezek részét képezik annak az erőfeszítésnek, hogy Marokkót
régiós pénzügyi központtá változtassák,
és így ország vonzóbb lehet a befektetések számára.
Marokkó emellett komolyan fontolgatja, hogy megújítja az 5 milliárd dolláros IMF-hitelkeretet, amely júniusban jár le, jóllehet nem tervezi annak felhasználását. A marokkói pénzügyminiszter szerint a hitelkeret sokkal inkább egy esernyőként funkcionálna az esős napokon.
A Valutaalap segítsége Egyiptomban hagyományosan igencsak vitatott politikai kérdés, a támogatással járó szigorú pénzügyi feltételek miatt. Bár egy kormányhivatalnok a Bloombergnek még márciusban úgy nyilatkozott, hogy az ország tárgyalásokat készít elő az Valutaalappal, a jegybankelnök ezt a tervet visszautasította.
Az ország egyébként 2011 óta már számos tárgyalási kört lefutott az IMF-fel, de a megállapodásokat soha nem véglegesítették. Mindazonáltal a gazdasági bajok csak fokozzák a nyomást Abdel-Fattah El-Sisi elnökön, akinek példa nélküli kritikahullámmal kell szembenéznie manapság.