A kisvállalkozó jövőképe

Az optimista vállalkozó meglovagolja a hullámokat

Optimizmus, sodródás, beruházás önerőből, terv nincs, óvatosság van – ezek a kkv-k kulcsszavai, ha az előttük álló időszakokról van szó.

A kisvállalatok nagyratörően terveznek, jövőjükkel kapcsolatban optimisták, de ezt egyelőre nem egy tudatos stratégia, üzleti terv mentén teszik – derül ki a CIB Bank és a BellResearch közös reprezentatív kutatásából.

Ugyanakkor jelentős mértékben nőtt az elmúlt egy évben azoknak a kisvállalkozásoknak az aránya, amelyek valamilyen fejlesztést terveznek a következő egy évben. Ezeket

túlnyomó részben önerőből szeretnék megvalósítani.

Nyolc évvel a válság után a külső források megítélésével kapcsolatban még mindig nagyon erős tényező az óvatosság és a kockázatok minimalizálása.

Sodródnak

A tervezés területén komoly hiányosságokkal küzdenek a hazai kisvállalatok. A CIB Bank felmérése szerint a 300 millió forint árbevétel alatti vállalkozások közül tízből csak négy tartja fontosnak a tudatos tervezést, egyharmaduk viszont egyáltalán nem.

Ez az arány az előző időszakhoz képest javulást mutat, akkor a vállalkozások hozzávetőlegesen negyede készített üzleti tervet. Ma már

a vállalkozások jelentős része legalább fél évre előre tud tervezni.

Ahogy nő a foglalkoztatottak száma, úgy emelkedik a tudatosan tervező vállalatok aránya is, de a tervezés alapján komoly régiós eltérések is megfigyelhetők: míg Közép-Magyarországon 51 százaléknyi az üzleti tervet készítők aránya, Kelet-Magyarországon 27 százalék.

Az optimista vállalkozó meglovagolja a hullámokat Forrás: Thinkstock

A kutatásból kiderült, hogy bár a tudatos pénzügyi tervezés még alig jellemző, érezhetően többen gondolkoznak fejlesztésben a következő évben. Míg 2014 végén 23 százalékuk láttak lehetőséget kisebb beruházásokra, most a megkérdezett vállalkozások 35 százaléka tervez ilyesmit.

Közülük tízből kilencen már konkrét tervet készítettek rá.

Figyelemre méltó emellett, hogy a belföldi és a külföldi terjeszkedésre, a tevékenység, profil bővítésére, illetve új értékesítési csatorna bevezetésére is magasabb arányban látnak lehetőséget a kisvállalkozások az előző évhez viszonyítva.

Ha hitel, akkor óvatosság

A vállalkozások túlnyomó része saját forrásból valósítja meg beruházásait, külső finanszírozás esetén leginkább a pályázati és banki forrásokra támaszkodnak. Az elmúlt 3 évben a legfeljebb 300 millió forintos árbevételű vállalkozások csupán 14 százaléka vett fel valamilyen hitelt, áltlaában mert minimalizálnák a kockázatokat.

A hitelfelvételi kedv az elmúlt időszakban gyakorlatilag nem változott. Aki mégis

külső forrásra támaszkodik, leggyakrabban folyószámla- vagy beruházási hitelt

vesz igénybe. „A saját ügyfélkörünkben pozitív változásokat látunk, hiszen a tavalyi évben hozzávetőlegesen 20 százalékkal nőtt a finanszírozott ügyfélszámunk. A legkeresettebb finanszírozási forma a folyószámlahitel, amely likviditási problémák esetében nyújtja a legrugalmasabb megoldást. Ügyfeleink többsége a kereskedelmi és szolgáltató szektorban működik, a legtöbb esetben alvállalkozóként. Nekik különösen fontos, hogy át tudják hidalni a hosszabb fizetési határidőket, illetve a hirtelen jelentkező kiadásokat” – emelte ki Bodnár Zoltán, a CIB Bank Kisvállalati Szegmens vezetője.

Optimista jövőkép

A vállalkozás jövőjéről alkotott kép alapján is javult kissé a kép az egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások közel fele fejlődést, kétötöde stagnálást prognosztizál az elkövetkező egy-két évre, és mindössze egytizedük számít csökkenésre. A nagyobb árbevételű cégek ugyanakkor optimistábban látják helyzetüket. A kutatás szerint a 0-300 millió forintos árbevételű vállalkozások kétharmada legalább kismértékben nyereséges volt, míg a foglalkoztatottak létszáma nem változott számottevően.