A robotok nem tudják pótolni a menekülteket

A nagy kérdés, hogy a robotok, pontosabban a mesterséges intelligencia átveheti-e a hatalmat az ember felett

Európa gazdaságilag rövid és hosszú távon is jól jár a menekültválsággal. Rövid távon a menekültek miatt a kormányok többet költenek, ezzel jobban pörgetik a gazdaságot. Hosszú távon Európának friss munkaerőre van szüksége, annak ellenére, hogy a következő évtizedekben a robotok és a mesterséges intelligenciák miatt sok munkahely szűnik majd meg.

„Tudom, hogy ez kicsit szívtelenül hangzik, de

Európának gazdaságilag szüksége van a menekültekre”

– mondta Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza. Arra gondolt, hogy a menekültválság kapcsán természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberi tragédiákat és a válság okozta társadalmi feszültségeket, de ha csak pusztán a számokat nézzük, az unió jól jár a menekültekkel.

Hosszú és rövid távon

Ugyan a menekültekkel kapcsolatos közbeszédet nem a gazdasági szempontok határozzák meg, de

a menekültek beáramlása rövid és hosszú távon is jót tesz az európai gazdaságnak,

tette hozzá Mads Koefoed, a Saxo vezető makroelemzője.

Steen Jakobsen szerint a menekültválság rövid és hosszú távon is jót tesz az európai gazdaságnak Forrás: Saxo Bank

Rövid távon a menekültek pluszkiadásokat jelentenek az európai kormányoknak.

Ha a kormányok többet költenek, akkor több pénz áramlik a gazdaságba,

vagyis a menekültválságnak gazdaságélénkítő hatása van. Hosszú távon a menekültek friss, ráadásul olcsó munkaerőt jelentenek majd a munkaerőhiánnyal küzdő európai gazdaságoknak.

Munka a menekültek miatt

Ami az első szempontot illeti, azt jól szemlélteti, amit Magyarországon Kiskunhalason tapasztalt az Origo. A menekülttáborokat őrizni kell, az oda érkező menekülteket el kell látni, ami számtalan új munkahelyet jelent a helyieknek (persze vannak sokan, akik ettől függetlenül nem örülnek a menekültek érkezésének).

Még a határzár is élénkíti a gazdaságot

Pierre Moscovici, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa a CNBC-nek adott interjújában azt mondta, ha csak a gazdasági szempontokat nézzük,

az unió gazdasága 0,2-0,3 százalékkal jobban nőhet a menekültválsággal kapcsolatos kormányzati többletkiadások miatt.

A biztos szerint az uniós kormányok egy része ráadásul abban a szerencsés helyzetben van, hogy megengedheti magának a pluszkiadásokat: az Európai Bizottság adatai szerint az összeurópai GDP-arányos deficit 1,9 százalék volt 2015-ben az előrejelzésekben szereplő 2,2 százalék helyett.

Pierre Moscovici szerint Európa gazdasága 0,2-0,3 százalékkal jobban nőhet a menekültválság miatt Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A menekülteket nagy számban befogadó államok elsősorban munkahelyteremtésre, az érkezők elszállásolására és egészségügyi ellátására, oktatására költöttek, valamint alapszintű pénzügyi segítséget is nyújtottak a migránsoknak, mondta Moscovici. A biztos szerint szintén

ösztönzik a növekedést a határok ellenőrzésére tett lépések, köztük a különböző határzárak építése is.

Robotok és menekültek

A pluszmunkaerőre vonatkozó érvelésnek némiképp ellentmond, hogy az elmúlt időszakban több olyan előrejelzés látott napvilágot, amik szerint a következő évtizedekben a robotika és az informatika fejlődése miatt a fejlett gazdaságokban nemhogy munkaerőhiány, de komoly munkanélküliség várható.

Európának friss munkaerő kell. De robotok vagy bevándorlók? Forrás: AFP/Carsten Koall

20 év alatt a munkahelyek harmada

A Bank of America Merryl Lynch előrejelzése szerint például az Egyesült Királyságban

20 év alatt a mostani munkahelyek 35 százaléka megszűnhet a gépesítés miatt.

Főleg az egyszerű, képesítést nem vagy alig igénylő munkát végző emberek vannak veszélyben, de a közeljövőben a gépek és a mesterséges intelligenciák egyre inkább megjelennek majd a bonyolultabb foglalkozásokban is.

Ebbe beletartozik az egészségügy, a jogi és pénzügyi tanácsadás, az ügyfélszolgálati munkák, többek közt.

Lesznek új munkahelyek

Igaz, hogy a gépesítés miatt sok munkahely el fog tűnni, ugyanakkor

új munkahelyek jönnek majd létre, sőt olyan szakmák, amik ma még nem léteznek,

véli Mads Koefoed. Ráadásul lesznek olyan munkák, amiket egyszerűbb vagy olcsóbb lesz emberekkel elvégeztetni, vagyis a negyedik ipari forradalom beköszönte nem változtat azon a tényen, hogy

az európai munkaerő-piacnak szüksége lesz a bevándorlókra,

mondta az elemző. Lesznek olyan munkák, amikben a gépek nem tudják majd pótolni a menekülteket.

Mads Koefoed szerint Európának a robotok és a mesterséges intelligenciák terjedése ellenére szüksége lesz a menekültekre Forrás: Saxo Bank

A válságon múlik az unió jövője

Az Európai Unió jövője egyébként épp azon fog múlni, hogyan kezeli a menekültválságot, ez valószínűleg fél éven belül eldől, véli Steen Jakobsen. Az unió előtt álló másik nagy kihívás, hogy az Egyesült Királyságban a júniusi népszavazáson a britek a kilépést választják-e. Bár a menekültválság mellett a brit kilépés a kisebb probléma, különösen, hogy

akár marad, akár megy az Egyesült Királyság, David Cameron már kiharcolta azokat az engedményeket, amiket akart,

ezen semmi sem változtat. Azzal, hogy Brüsszel engedett Cameronnak, végképp bebizonyosodott, hogy a forma fontosabb az európai vezetőknek, mint a tartalom, az unió puszta megléte fontosabb, mint az, hogy miként működik.