Sok ezer magyar céget érint az offshore-ozás

Hungarian banknotes and coins, the Hungarian Forints are seen in Budapest on December 29, 2011. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

Közel 700 vállalkozás működik ma Magyarországon egyértelmű panamai tulajdonosi háttérrel, és további 5000 magyar cég köthető hasonló egzotikus hátterű offshore-országokhoz.

Több mint 400 társaság tulajdonosi háttere köthető közvetlenül Panamához, de a közvetett kötődéseket vizsgálva már a 700-at közelíti a szám. A panamai érdekeltségű cégek között vegyesen találhatók kicsik és nagyok, és 15 olyan is akad, amelynek éves árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot, hívja fel a figyelmet az Opten céginformációs szolgáltató.

Nem Panama a legnépszerűbb

Panama ráadásul nem is tekinthető a legnépszerűbb offshore-országnak: jelenleg

Ciprus, a Seychelle-szigetek és Suriname számít a hazai offshore-ozók kedvenc célpontjának,

írja közleményében az Opten.

Sok az ingatlancég

A panamai érdekeltségű vállalatok sokféle tevékenységet végeznek Magyarországon, de érdekes módon

felülreprezentáltak az ingatlanügyletekkel foglalkozó társaságok,

és sok közöttük a kereskedelemmel és tanácsadással foglalkozó cég is.

Önmagában nem illegális

Önmagában nem illegális, ha egy vállalkozás tulajdonosai között panamai címre bejegyzett cégeket találunk. Egyrészt biztosan vannak a közép-amerikai országhoz kötődő valós gazdasági tevékenységet végző cégek is, ráadásul ezek és a szabálysértően működők között a skálán még több szürke zóna is található. Bár etikailag erősen megkérdőjelezhető,

nem illegális, ha egy cég a magyar és az offshore-ország törvényeit is teljes körűen betartva működik, és ezzel esetleg adóelőnyöket ér el.

A szabályos működés határának átlépése ott válik egyértelművé, ahol a transzparencia hiányát kihasználják az érintettek, és a valós, illetve bevallott tevékenységük elválik egymástól.

Az offshore-ozás nem illegális, amíg a törvényeket betartják Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Sokaknak a bonyolítás a megoldás

Az utóbbi években visszaszorulóban van az offshore cégek súlya Magyarországon. Ez részben a szabályozás szigorodására vezethető vissza, ám a hazai üzleti etika is mutat némi fejlődést ezen a téren.

Ha a cégek a szigorúbb szabályozástól nem is riadnak vissza, attól már többen tartanak, hogy a vállalkozásuk megítélése romlik az offshore háttér miatt”

– mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

Az üzleti etika fejlődésére természetesen megvolt a szürke zóna válasza is, sokan a kapcsolatok további bonyolításában látják a megoldást.

A mai magyar cégstruktúrában nem ritkák a nyolc-tíz cégen keresztül húzódó közvetett tulajdonosi láncok sem,

ezért is fontos a cégek végső tulajdonosi szerkezetét is feltárni minden esetben.