Sorsdöntő hétvége előtt az olajpiac

An Iraqi labourer works at an oil refinery in the southern town Nasiriyah on October 30, 2015. South Oil Company (SOC) has raised production at Nasiriyah oil field from 40,000 barrels per day to between 65,000 and 70,000 barrels as it aims to reach 100,000 barrels by the end of next month. AFP PHOTO / HAIDAR MOHAMMED ALI / AFP / HAIDAR MOHAMMED ALI

Ahogy a világ legnagyobb olaj exportőrei gyorsuló ütemben égetik el a fekete aranyból származó dollárvagyonukat, úgy egyre sürgetőbb, hogy a vasárnapi nagy találkozón megállapodás szülessen az árak felpörgetése érdekében.

A vasárnap Katar fővárosában, Dohában összegyűlő

18 ország már 315 milliárd dollárnyi devizatartalékot – a teljes vagyon egyötödét – költött el, mióta az olaj ára 2014 novemberében esni kezdett.

Éppen ezért igazán sürgető lesz, hogy értelmezhető megállapodás jöjjön létre a kitermelés befagyasztásáról, és ezáltal a kínálati oldal korrekciójáról. Főleg úgy, hogy 2015 utolsó három hónapja során a tartalékok közel 54 milliárd dollárral estek, ami a legnagyobb negyedéves zuhanásnak számított a válság kezdete óta – írja a Bloomberg.

Az olajból származó dollárlikviditás, vagyis az úgynevezett petrodollár elégetése ráadásul a világ más tájaira is hatással van. Az olajállamok ugyanis hagyományosan amerikai állampapírokban és más likvid eszközökben tartalékolnak.

A tartalékok csökkenése ezáltal a hitelpiacot is befolyásolja,

ez azonban eddig alig volt észrevehető, ahogy a jegybankok folyamatosan vásárolták az adósságot.

Miközben a katari olajminiszter közölte, hogy szükséges az árfolyam stabilizálása, kérdéses, hogy a jelenlegi, rekord közeli kitermelési szintek mellett a kozmetikázáson kívül valóban lesz-e érdemi eredménye a vasárnapi találkozónak.

Szaúdi szenvedések

A legnagyobb fájdalmat Szaúd-Arábia szenvedte el, mivel tartalékainak mintegy 23 százalékát,

138 milliárd dollárt kellett elégetnie.

Ezzel egyébként az olajkitermelők összes devizatartalék csökkenésének mintegy felét adta. Szaúd-Arábiát követte Oroszország, Algéria, Líbia és Nigéria. A tavalyi év utolsó negyedéve a szaúdiakat is komolyan megviselte, ahogy 38,1 milliárd dollárnyi tartalékot veszítettek el, ami a legsúlyosabb negyedéves csökkenés 1962 óta.

A találkozó színhelye: Doha Forrás: Thinkstock

A kitermelői oldal korrekciójának hiányában kialakuló olajár-szabadesés következtében Szaúd-Arábia egyébként is komoly pénzügyi problémákkal küzd. A legnagyobb hitelminősítők közül legutóbb éppen a Fitch Ratings minősítette le az országot, figyelmeztetve többek között az idén fenyegető hatalmas fiskális hiányra.

Hiány és fagyasztás

A hitelminősítőkön kívül már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is rámutatott a szaúdi gazdaság problémáira. A szervezet prognózisában ugyanis a GDP 10,2 százalékának megfelelő folyó fizetési mérleg hiányt jelzett előre az országnak az idei évre, ami a legnagyobb deficit lenne 1998 óta, amikor is az olaj ára hordónként 10 dollárra esett.

Külön érdekesség, hogy az IMF szerint az Egyesült Arab Emírségek

idén először tapasztalhat fizetési mérleg hiányt,

mióta 1980-ban megkezdték a hiteles adatok közreadását.

A hétvégi tárgyalás fontosságát mutatja az is, hogy a Brent típusú nyersolaj, amely 12 éves mélypontra szakadt januárban, 30 százalékot erősödött, mióta Szaúd-Arábia, Oroszország, Katar és Venezuela előzetes megállapodást ért el a kitermelés befagyasztásáról. Ráadásul a héten az oroszok közölték, hogy lehetséges a hivatalos döntés a befagyasztásról, függetlenül attól, hogy Irán csatlakozik-e az egyezséghez.