A történelem egyik legnagyobb pénzügyi kísérlete zajlik

A világban ma mintegy félmilliárd embernek kell alkalmazkodnia egy olyan gazdasági környezethez, amely néhány éve még elképzelhetetlen volt. Ez a negatív kamatok világa, amelyben a jegybankok a történelem egyik legnagyobb pénzügyi kísérletét hajtják végre. Mindez azonban messze nem kockázatmentes, és a bankok mellett a befektetők is aggódnak az akció kimenetele miatt.

A modern monetáris politika kifordította a világot a sarkaiból. Manapság

közel 500 millió ember él negatív kamatkörnyezetben,

a világgazdaság teljesítményének negyedét adják azok az országok, ahol a hitelfelvevőt jutalmazzák, a megtakarítót pedig büntetik. Mindennek igen furcsa következményei vannak. Japánban például

az emberek hirtelen nagy számban kezdték el széfekben rejtegetni a vagyonukat.

Ezt támasztja alá, hogy a tokiói széfgyártó cég, az Eiko beszámolója szerint az eladásaik megduplázódtak tavaly ősz óta – írja a Bloomberg elemzése.

A negatív kamatok a 2008-as válság előtt szinte teljesen elképzelhetetlenek voltak, és két évvel ezelőttig egyetlen vezető gazdaság sem vette komolyan számításba ezt a lehetőséget. Majd az Európai Központi Bank (EKB) beszállt a kísérletbe, és mostanra már a japán jegybank is bevezette a negatív kamatot annak reményében, hogy ezzel eléri a kívánt inflációs szintet.

Az EKB jelenleg 0,4 százalékkal bünteti a nála elhelyezett egynapos banki betéteket, Japán pedig, ahol jól ismerik az alacsony infláció veszélyeit, januárban vezetett be mínusz 0,1 százalékos kamatszintet. Rajtuk kívül Svédország, Svájc és Dánia is negatív kamatokat alkalmaz, míg az Egyesült Államok inkább csak az oldalvonalról figyelte a kísérletet.

Remények és kockázatok

A nem konvencionális politika általános célja, hogy fokozza a bankok hitelkihelyezéseit, különösen a vállalatok és a fogyasztók irányába, akik profitálnak az alacsony hitelfelvételi költségekből. Emellett – különösen Skandináviában és Svájcban – abban is reménykednek, hogy ezzel gyengítik a saját devizájukat, segítve az exportot.

Az Európai Központi Bank a nagy kísérlet egyik vezetője - a képen Mario Draghi az EKB elnöke Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

Mindazonáltal az akció messze nem kockázatmentes – hangsúlyozza az elemzés. Ha ugyanis rosszul sül el a dolog, akkor

a banki profitok beszakadhatnak, a pénzpiacok befagyhatnak,

a fogyasztók pedig egyre nagyobb arányban tarthatják matracokban – vagy széfekben – a pénzüket ahelyett, hogy ráfizessenek a bankszámlákon tartott megtakarításokra. Mindez pedig végső soron akár tovább is gyengítheti az inflációt, ami pontosan az ellenkezője a jegybanki célnak.

Nem véletlen tehát, hogy sokan igencsak szkeptikusak a negatív kamatokkal kapcsolatban, és már a pénzügyi piacok is érzik a kellemetlen hatásokat. Manapság mintegy

8 milliárd dollár értékű kötvény forog ugyanis negatív hozammal,

Japán pedig idén először jutott el odáig, hogy a befektetők fizetnek azért, hogy 10 éves állampapírt vegyenek. A vállalatok között pedig olyan cégek, mint a Siemens vagy a Royal Dutch Shell néznek szembe negatív hozamszintekkel.

Messze még a cél

Ha a jegybankok vakmerő terve beválik, úgy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a fejlett gazdaságokban idén 1,1 százalékig gyorsulhat az infláció. Ez azonban még mindig elég messze van a kitűzött 2 százalék körüli céltól, melyet a jegybankok általában szükségesnek tartanak az árstabilitáshoz. Ez tehát az egyik probléma. A másik, hogy a befektetőket nem túl könnyű meggyőzni arról, hogy szeressenek bele az ötletbe. A központi bankok ugyanis a válság után

hatalmas pénztömegeket pumpáltak a piacokra,

az egekbe pörgetve ezzel a részvényárfolyamokat. Az idei negatív kamatokra – és a lassuló kínai növekedésre – ezzel szemben részvénypiaci eladási hullám volt a válasz. A Bloomberg adatai szerint április elejéig a kereskedők mintegy 2 ezermilliárd dollárt söpörtek ki a globális részvénypiacokról.

A befektetők is félnek a kockázatoktól Forrás: AFP/Frank Rumpenhorst

Ráadásul amellett, hogy a negatív kamatpolitika veszélyezteti az amúgy is kihívásokkal küszködő banki profitokat, egyesek szerint fogyasztói oldalról sem túlságosan hatásos az akció. Axel Weber, a UBS elnöke és korábbi EKB hivatalnok például hangsúlyozta, hogy az eurózónában továbbra is gyenge a hitelkereslet, függetlenül a kölcsönök megfizethetőségétől. Ezt erősíti meg, hogy éppen az EKB adatai alapján a nem pénzügyi vállalatok és a fogyasztók hitelkereslete (kizárva a jelzáloghiteleket) 2014 júniusa óta megragadt a 6,8 ezermilliárd eurós szinten. Nem mellékesen pedig a nyugdíj- és biztosítási alapok sem képesek vonzó hozamokat biztosítani ebben a környezetben, ami az ő esetükben is veszteséget generálhat.

Mozgástér nélkül?

A másik nagy problémát az jelentheti, hogy amennyiben a jegybankok akciója nem éri el a várt sikert, és a piacok inkább kockázati tényezőként értékelik a negatív kamatokat, úgy a központi bankok mozgástere jelentősen beszűkül. Nem mellékesen pedig maguk a jegybankárok is tisztában vannak a negatív kamatok kockázataival. Mario Draghi, az EKB és Haruhiko Kuroda, a Bank of Japan (BoJ) kormányzója egyaránt óvatosan fogalmazott a további kamatvágásokkal kapcsolatban. Ezzel együtt a Morgan Stanley elemzői mégis úgy vélik, az EKB és a BoJ egyaránt

további mélységeket üthet meg idén.

A Bank of Japan kormányzója, Haruhiko Kuroda is óvatos a fagyos környezetben Forrás: AFP/Yoshikazu Tsuno

Draghi mindemellett jelezte, hogy a negatív kamatok segítettek a bankoknak csökkenteni a finanszírozási költségeiket és visszafogni a rossz hiteleiket, mi több, a jegybankelnök kiemelte, a bankrendszer összesített eredménye nem szenvedett el komolyabb csapást a negatív kamatkörnyezetben. Hangsúlyozta azonban, hogy mindez nem jelenti azt, hogy bármilyen mélységeket megüthetnének következmények nélkül.

Mínuszok egy készpénzmentes világban

Kényszerítő erejű lehetne továbbá a jegybankokra nézve, ha a kereskedelmi bankok elkezdenék komolyan áthárítani a negatív kamatokat a betéteseikre, akik így a kutatások szerint nagy arányban vonnák ki a pénzüket. A betétesek több mint egyharmada így tenne ugyanis – derül ki az ING 13 ezer ügyfelet megkérdező kutatásából.

Mindazonáltal van egy másik tényező, ami viszont

a negatív kamatok fenntartásának irányába tereli a folyamatokat.

Ez pedig az egyre inkább kiépülő készpénzmentes társadalom, melynek egyik legutóbbi elemét az 500 eurós bankjegy kivezetésének terve jelenti. Ezzel ugyanis nehezebb lenne nagyobb összeget készpénzben, a „matracban” tartani. A kockázati tényezők tehát fennállnak, és egyelőre nem világos, hogy a jövő gazdaságtörténészei hogyan ítélik majd meg a negatív kamatok politikáját, de az valószínűsíthető, hogy a mínuszok még egy ideig velünk maradnak.