Így változtak az autópályadíjak

A megelőző évhez képest 18 százalékkal több éves éves e-matricát vásároltak elővételben decemberben a járművezetők.

Idén 20 éve, hogy Magyarországon is fizetni kell az autópálya-használatért. Az első fizetős szakasz 1996 januárjában az M1/M15-ös gyorsforgalmi út volt, majd az M5 autópályán is felállították a kapus díjszedő rendszert. A 90-es évek végén egy útért simán elkértek 1700 forintot is. Ma az éves megyei matrica 5000 forintba került.

1996-ban 900 forintot kértek egy személyautótól a Győr-Hegyeshalom út egyszeri megtételéért. Ez nagyjából egy maratoni táv volt, vagyis 42 kilométer.

Egy autóbusz azért, hogy ezt a távot leküzdje 3600 forintot fizetett, és körülbelül 50 perc alatt abszolválta is.

Ma az egy éven át használható megyei matriciával 5000 forintért lehet fel-alá róni a fizetős szakaszokat. Persze, amikor nem kellett fizetni, csak az autópálya-használatért, az még olcsóbb konstrukció volt az autósoknak. A megyei matricarendszert 2015 januárjában vezették be, a büdzsének 7,3 milliárdos bevételt hozott.

Szülinapi 7,3 milliárd

Amikor egyéves volt a megyei matricarendszer, akkor annyi látszott, hogy a havi autópálya matricából 23 százalékkal kevesebbet, éves matricából viszont 27 százalékkal többet vettek az autósok 2015-ben, a 10 napos matricából közel ugyanannyi fogyott, mint 2014-ben. A 2015 januárjában bevezetett megyei matricákból 1,35 millió darabot adtak el.

Csak lestek az autósok

A pályadíjak 1996 és 1999 között elszálltak. 1999 nyarán már

1700 forintot kértek egy személyautótól és 5000 forintot egy busz felhajtásáért a fizetős szakaszra az M1-esen.

Az első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. (Elmka) volt az első magyarországi magántulajdonú autópálya-építő vállalkozás. Az Elmka 1996-ban kezdte meg az útdíjszedést az M1-es autópálya Győr és Hegyeshalom közötti szakaszán. A cég három év alatt az egyre súlyosbodó pénzügyi nehézségek miatt a teljes pénzügyi ellehetetlenülés szélére sodródott, majd egy állami beavatkozást követően megszűnt.

A magas útdíj miatt szinte mindenki a régi 1-es főutat választotta. A Wikipedia szerint az Elmka üzleti modellje napi 20 ezer járműnél lehetett volna sikeres, ám ettől az adatok jelentősen elmaradtak.

Az út kihasználtsága csak 56 százalékos volt.

Forrás: kkk.gov.hu

Perre ment Kovács Kázmér

A magas útdíj miatt több támadás érte a vállalatot. A cég helyzetét a dr. Kovács Kázmér által indított per is megingatta. Ő akkor a Magyar Autóklub vezető jogásza volt. Az ügyvéd pert indított, mint úthasználó az aránytalanul magas útdíj miatt. A pert meg is nyerte. A bíróság a 42 kilométerre az akkor számított 900 forintos díjat 550 forintra leszállította, és 350 forint visszafizetésére kötelezte a precedensértékű perben az alperest.

Ezután nem sokkal az autópálya érintett része átkerült a Magyar Állam tulajdonába. A díjfizető kapukat matricaértékesítés és - ellenőrzés céljából 1999 után még használták, de 2001-ben véglegesen lebontották.

Forrás: kkv.gov.hu

A kapusrendszer mindenhol megdőlt

Az M5-ös autópálya első kilométereit 1985-ben kezdték megépíteni. A sztráda első szakasza Budapest és Ócsa között épült meg, ma már Röszkéig tart az M5-ös. Az M5-ös autópályán 1997-ben vezette be a díjszedést a pálya tulajdonjogát megszerző AKA Rt. Egy személyautó Ócsáig 210 forintért, egy busz pedig 840 forintért hajthatott rá az M5-ösre.

Fizetőkapu maradványai az M5-ös autópálya örkényi csomópontjában Forrás: Wikipedia / Beroesz

Az útdíj miatt az M5-ös környékén élők sorozatos tüntetéseket és blokádokat szerveztek. 2004-ben már egy személyautó Ócsáig 540 forintért egy busz pedig 1640 forintért hajthatott fel az autópályára. Újhartyánig 2240 forint volt az egyszeri úthasználat díj egy személyautónak, egy busznak pedig 7550 forint. Ez szintén egy maratoni távhoz hasonlóan mindössze egy 42 kilométer volt. Ezek az árak sem mondhatók autósbarátnak, az autósok itt is inkább a régi 5-ös utat választották, hogy elkerüljék a borsos útdíjat.

2004-ben a kormány hosszas tárgyalások után az M5-öst is bekapcsolta az állami úgynevezett matricás fizetési rendszerbe. Az M7 autópálya 2002 végén befejezett teljes rekonstrukciója után 2003. január 15-én szintén bekerült az országos díjszedési rendszerbe.

Az M3-ason is volt egy kevés ideig fizetős kapurendszer.

1998-ban kezdték a zárt díjfizetési rendszer tesztelését az Északkelet-magyarországi Autópálya-fejlesztő és Üzemeltető Rt., 1999-től pedig párhuzamosan bevezették a matricás díjfizetés lehetőségét is. Ebben a rendszerben is a Budapest-Füzesabony távolság a személyautóval utazónak 900 forintba egy autóbusznak pedig 3160 forintba került.

Az M3-ason lévő díjszedő kapuk sorsa hasonlóan alakult, mint az M1 autópályán, vagyis lebontották azokat is.

Már nem kilométer alapú a díjfizetés

Magyarországon a 2000-es évek elejétől alakult át az útdíjfizetési rendszer mégpedig úgy, hogy a különböző típusú járműveket eltérő díjkategóriába sorolja be. Vagyis

más díjat fizet egy személyaautó, egy motoros, egy teherautó és egy busz is.

Már nem a kilométer, hanem a méret alapján határozzák meg a matrica, vagyis az útdíj árát.

A matricát az autó szélvédőjére kellett ragasztani Forrás: Origo

2009-ig az autók szélvédőjére kellett ragasztani az autópálya matricát Magyarországon is, de ma már csak a matrica megvételét igazoló szelvényt kell megtartani, vagy az sms-t, ha mobiltelefonon vásároltuk az úthasználati jogosultságot.

Magyarországon most valamivel több, mint 6500 kilométer hosszú az az úthálózat, amiért fizetni kell.

2015 januárjától a teljes gyorsforgalmi úthálózat fizetős lett a D1-es kategória számára is vagyis a személyautók és a motorosok is csak akkor hajthatnak fel büntetlenül például a M0-s egyes szakaszaira, ha megveszik a matricát. Korábban ezeken az utakon csak a teherautóknak és a buszoknak kellett útdíjat fizetni.

Egy éves megyei matrica ára 5000 forint egy személyautóra, egy buszra pedig 20 000 forint.
Egy olyan autópályamatrica, amit bármelyik fizetős úton és autópályán 10 napig használhat egy személyautó 2975 forint, egy havi matrica 4780 forint egy éves matrica pedig 42 980 forintba kerül. Ugyanez a matrica egy busznál tíz napra 13 385, egy hónapra 21 975 forint és egy évre pedig 199 975 forintba kerül.

Dől a pénz

Az állam a matricabevételekkel évről évre jól jár. Míg 2000-ben a büdzsének az összes típusú autópályamatrica 9,2 milliárdot hozott, addig 2006-ban ez az összeg majdnem megháromszorozódott 28,6 milliárd forint folyt be a sztrádamatricákból.

Az ide év első 3 hónapja 21 milliár forint bevételt hozott sztrádamatricákból Forrás: MTI/Kovács Attila

A gazdasági válság éveiben 2009-ben 2008-hoz képest 2 milliárddal kevesebb 41 milliárdos bevétele volt az államnak az autósok pályahasználatából. 2012-ben megugrott 52 milliárd forintra az autópályadíjakból befolyó pénz, 2013-ban viszont 44 milliárd forint majd 2015-ben 45,4 milliárd folyt be autópálya-matricákból. 2014-ben pedig 37 milliárd volt az útdíjból a büdzsé bevétele.

A 8 milliárdos visszaesés a 2013-as magas üzemanyag árak miatt is lehetett.

A benzin és a gázolaj átlagára 3 évvel ezelőtt jócskán 400 forint felett volt. 2016 első három hónapjában pedig már valamivel több, mint 21 milliárdot autóztak össze a sztrádahasználók.