264 millió dolláros tulajdonrészt vásárolt a világ legnagyobb aranykitermelő vállalatában a napokban Soros György. A Barrick Goldban szerzett tulajdonrész jelenleg
Soros alapjának legnagyobb befektetése.
Soros ráadásul nemcsak ebből az egy aranyrészvényből vásárolna be, az SPDR Gold Trust ETF-re 1,05 millió részvényre vonatkozó vételi ajánlatot tett. A részvény az arany világpiaci árfolyamának mozgását követi. A múlt héten a nemesfém világpiaci árfolyama 0,12 százalékkal emelkedett.
Nem Soros György volt az egyetlen nagy befektető, aki fantáziát lát az aranyban: az Eton Park Capital Management
3,6 milliót vett a már említett aranykövető eszközből 422 millió dollárért,
míg a Bessemer Group 64 millió dollárnyit vásárolt ugyanebből.
Kenneth Hoffmann, a Bloomberg elemzője szerint Soros és más befektetők azért vásárolhatnak aranyrészvényeket, mert arra számítanak, hogy a jegybankoknak hamarosan gondokat okoz majd az alacsony kamatszint, ez pedig a valuták leértékelődéséhez vezethet.
Az arany egy olyan valuta, amely nem kötődik jegybankhoz.
A befektetőket akkor kezdi érdekelni az arany, amikor a jegybankokba vetett bizalom megbomlik” – mondta.
A jegybankokkal, azaz a valutákkal szembeni bizalmatlanság az eddig a legbiztosabbnak tartott fizetőeszközt, az amerikai dollárt és kibocsátóját, a Federal Reserve-t is elérte. Az orosz állami lap, a Pravda szerint az orosz és a kínai államkincstár is a dollár gyengülésére spekulál, ezért dollártartalékaikat aranyra váltják. Az elmúlt évben Oroszország 21, Kína 70 százalékkal növelte aranytartalékát.
Kenneth Hoffmann szerint a negatív kamat lehet az arany iránti kereslet növekedésének másik oka, illetve az a jelenség, hogy a bankokban betétként elhelyezett pénz az alacsony kamatok miatt, az inflációval és a számlavezetési díjjal együtt valójában csak veszít az értékéből. „Az aranyról hagyományosan azt mondják, nem kamatozik –
manapság viszont már a nullaszázalékos kamat is vonzó a negatívhoz képest”
– mondta.
Ahogy korábban írtuk, hiába vannak a pozitív tartományban a nominális kamatok, a bankbetétek reálértéke csökken: az infláció, a számlavezetési díjak és az adók többet vonnak le a bankbetétek értékéből, mint amit a kamatok hozzátesznek. Magyarországon például az elemzők
2016-ban 0,8 százalék körüli inflációra számítanak,
ami már önmagában meghaladja a legtöbb betéti kamatot. Ehhez jön még hozzá a 15 százalékos kamatadó és a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulás is: ezek 1 százalékos kamatnál már 0,79 százalékra viszik le a hozamot, ami a megtakarítás után felvehető. Egy 0,80 százalékos kamattal kínált terméknél 0,63 százalék éves kamat marad.