Ötletek már vannak a cafeteria átalakítására

Ma kiderül, hogy mi lesz a cafeteriával jövő év januárjától. Orbán Viktor miniszterelnök márciusban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján jelentette be, hogy jelentős átalakításra szorul a béren kívüli juttatások rendszere. Találgatások vannak, hogy mely elemek maradnak vagy mennek.

Újra kell gondolni a cafeteria-rendszert - mondta Orbán Viktor még márciusban. 2016 júniusáig el kell dönteni, hogy mi legyen a béren kívüli juttatásokkal, mivel az Európai Bíróság február végén úgy döntött, hogy

a magyar cafeteria-rendszer nem egyeztethető össze az uniós joggal.

A bíróság szerint sérti az uniós elveket az, hogy külföldi vállalatok nem bocsáthatnak ki Magyarországon Szép kártyát vagy étkezési utalványt. Jelentős változásra kell számítani, sok egyeztetés lesz erről, hogy hogyan tudjuk majd ezt a fizetésekbe beépíteni – mondta a miniszterelnök.

Egyik dolgozónak púp a hátán, a másik meg alig várja

Egyébként Magyarországon kétféle munkavállaló van, az egyik, aki kap cafeteriát, és sokszor nem tudja elkölteni például a Szép kártyáján lévő pénzeket, a másik munkavállaló pedig az, aki csak áhítozik, hogy amikor jön a pünkösdi hosszú hétvége, akkor egy wellnessezéssel kipihenhesse a tavaszi fáradtságát.

Hamarosan eldől, hogy mi lesz a béren kívüli juttatásokkal Forrás: Kolping Hotel

A MÁV dolgozói például 2013-ban 970 millió forint béren kívüli juttatást kértek Szép kártyára. A vasúttársaság azt írta az Origónak, a dolgozók csak a pénz egy százalékát nem használták fel. Vagyis tavaly 9 millió forint elköltetlen Szép-pénz ragadt bent a MÁV-nál.

Tavaly májusban egyébként a Szép-kártyákon 910 millió forint elköltetlen pénz volt. Ez valamivel kevesebb, mint a 2014-es, mert akkor 1,35 milliárd forint ragadt bent. Idén is május 31-e a határidő, ameddig a 2014-ben feltöltött pénzeket még el lehet pihenni.

Repkedtek az ötletek

A cafeteria-rendszer átalakítására szakemberek szerint többféle opció létezik. Az egyik, hogy forintosítják azt az összeget, amit eddig béren kívüli juttatásként adtak.

A forintosítást rendkívül rossz ötletnek tartom

– mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

Az sem lenne jó, a magyar nyugdíjrendszert ismerve, ha az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási öngondoskodást is eltörölnék – érvelt a VOSZ főtitkára. Gondoljon csak bele, húsz év múlva csak arra fog emlékezni, hogy a fizetéséhez havonta hozzátettek 20 ezer forintot, de ez a rész a forintosítási tervek tükrében járulék- és adómentes maradna, vagyis nem számítana bele sem a nyugdíjba, sem a gyesbe, mivel nem vonnának belőle semmilyen járulékot.

Jön a pünkösdi hétvége, most költse még el a Szép kártyáján lévő pénzt Forrás: Thinkstock

A hazai szállodaforgalom 25 százalékát Szép kártyával fizetik a vendégek - mondta Niklai Ákos a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Ez egy olyan kártya, amit a munkáltatók kedvezményes adózási feltételek mellett vásároltak meg. A Szép-kártya a gazdaság kifehérítését szolgálja, esetleges eltörlése a belföldi turizmus szempontjából kifejezetten veszélyes.

Mi is az a cafeteria-rendszer

Magyarországon 1995-1996-ban jelentek meg az első étkezési jegyek, melegétel-utalványok. A cafeteria adóvonzata a bérekéhez képest alacsonyabb. 2010-ben egyre több hír keringett arról, hogy a kormány szeretné alapjaiban reformálni a hazai cafeteria-rendszert. 2011 tavaszán Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium akkori államtitkára bejelentette, középpontba állítják a Szép kártyát, hogy a turizmus és a vendéglátás fellendüljön. 2016 februárjában az Európai Bíróság elmeszelte a cafeteria-rendszer alapját képező Szép kártyát. Erre kellett a kormánynak lépnie valamit.

A cafeteria átalakítási tervek között arról is lehetett hallani: lehet, hogy egy vegyes rendszert alkalmaznak majd 2017-től. Vagyis lenne néhány elem, ami megmaradna, és a fennmaradó összeget pedig forintosítanák. Erről kell a kormánynak mihamarabb döntenie, mert

legkésőbb június 15-ig az Európai Bizottságnak el kell küldeni a javaslatokat

– mondta a Kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az MKIK a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos álláspontját már hetekkel ezelőtt átadta a kormánynak – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A MKIK elnöke szerint a magyar cafeteria-rendszer fenntartása 12-14 milliárd forintba kerül, vagyis drága, mert ennek az összegnek csak a töredéke kerül vissza az éttermekhez, a szállodákhoz, a vendéglősökhöz. Másrészt bonyolult, harmadrészt pedig nem jár mindenkinek.

Parragh László szerint mindenkinek kellene béren kívüli juttatást adni, mert úgy lenne igazságos Fotó: Polyák Attila - Origo

Fontos, hogy az Európai Uniónak is megfeleljen a béren kívüli juttatások átalakított rendszere. A magyar munkavállalók közül

1,2 millióan kapnak ma cafeteriát,

ez a munkavállalók szűk körét jelenti. Főleg azok a nagyvállalatok ösztönzik ezzel dolgozóikat, amelyek kellően szofisztikáltak és nagyok. Az új rendszer akkor lenne korrekt, ha mindenkit érintene, és a cégek számára elérhető lenne – mondta Parragh László.

Egyetértünk azzal, hogy vannak olyan makrogazdasági célok, amelyeket ennek a cafeteria-rendszernek támogatnia kell. Parragh László példaként említette a belföldi vidéki turizmust. Ebben szakmai konszenzus van, ezzel a szállodások, az éttermesek és a turizmussal foglalkozók is egyetértenek.

Mélypont és bizonytalanság

Továbbra is mélyponton van a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya, a következő egy évben a kkv-k mindössze 41 százaléka fogja ilyen módon támogatni dolgozóit. Tízből csak négy vállalkozás készül valamilyen cafeteriával is kiegészíteni munkavállalói fizetését – mondta Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

Az Erzsébet-utalvány vezető helyen van Forrás: Ács Bori

Továbbra is az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb (40 százalék), majd a közlekedési költségtérítés (18 százalék), amit ráadásul év végén még csak 100-ból 10 kkv választott. A harmadik helyen kivételesen a pénzbeli jutalom áll (13 százalék), holott a felmérés készítésekor még nem volt ismert a kormány azon szándéka, amely szerint maximum húszezer forintig készpénzesítenék a cafeteriát. A Szép kártya ezzel lekerült a trónról (9 százalék), jelenleg ez a negyedik legnépszerűbb juttatási forma – mondta Kovács Viktor Zoltán.