A vállalatok pusztítják a gazdaságot

Miközben a vállalatok igyekeznek maximálisan kiszolgálni a részvényesek igényeit, sokszor alig foglalkoznak a hosszú távú fejlődéssel. Egy friss jelentés szerint pedig ez a rövidlátó gondolkodás rendszerszinten is károkat okoz a gazdaságnak.

Az amerikai gazdasági növekedés gyenge, a bérek stagnálnak, a vállalati nyereségek bővülése igen szerény, a belső fogyasztás pedig roskatag lábakon áll. A globális pénzügyi válság már évek óta a világ legnagyobb gazdasága mögött van, de ebből nem sok látszik.

Egy új kutatás ebben a környezetben arra utal, hogy

az amerikai gazdaság lanyha teljesítményéért a vállalatokat lehet hibáztatni.

Konkrétan azt a tendenciát, miszerint a cégek megszállottan igyekeznek rövid távú hozamokat produkálni a részvényesek számára, miközben figyelmen kívül hagyják a hosszú távú üzleti perspektívát – idézi a Business Insider a The Roosevelt Institute (RI) jelentését.

Néhány évtizede már tart a részvényesi szempont uralma, melynek következtében

háttérbe szorultak a dolgozók vagy a kutatás-fejlesztés.

Az amerikai gazdaság pedig egyre látványosabb jeleit mutatja annak, hogy ez az irány komoly károkat okoz. Az elsődleges probléma ugyanis az, hogy ez a szemléletmód jelentős pénzeket szív el olyan területekről, melyek a hosszú távú bővülés motorjaiként funkcionálhatnának.

A részvényes mindenek felett

Az RI kutatása ezzel együtt néhány adatot is közölt, melyek konkrétan rávilágítanak a jelenlegi helyzetre.

Az S&P 500 vállalatai 2003 és 2012 között a nyereségeik 54 százalékát (2,4 ezermilliárd dollár) fordították részvény-visszavásárlásokra.

A vállalati beruházások 2009 és 2013 között 400 milliárd dollárral bővültek.

Ezen beruházások azonban eltörpülnek a részvényeseknek történő kifizetések mellett, melyek 740 milliárd dollárral nőttek.

Ömlik a pénz a részvényesek zsebébe Forrás: Imaginechina/Liang xiaopeng - Imaginechina/Liang Xiaopeng

Ugyanezen időszakban a cégek 900 milliárd dollárnyi hitelt vettek föl. Itt érdemes megjegyezni, hogy a legnagyobb osztalékfizetéssel és részvény-visszavásárlással bíró társaságok vették föl a legtöbb hitelt.

Ezzel együtt az 1980-as évek óta a cégek minden egyes dollárból, melyet kölcsönként vettek föl, csupán kevesebb mint 10 centet fordítottak beruházásra.

Az elszívott tőke

Más szóval – fogalmaz a jelentés – a pénzügyi szektor immáron nem arra szolgál, hogy pénzt pumpáljon a produktív üzletágakba,

sokkal inkább kiszívja azokból a tőkét.

A fentieket támasztja alá, hogy miközben a magánvállalatok a teljes nem állami kutatás-fejlesztési beruházások durván kétharmadáért felelősek az Egyesült Államokban, a menedzserek majdnem fele visszautasítana egy nyereséges beruházást, amennyiben annak következtében elvétenék az eredményvárakozásukat – derül ki a jelentésből.

Az RI éppen ezért rámutat, hogy ezeket a vállalatok tőkéjét sokkal inkább lehetne kutatás-fejlesztésre vagy magasabb bérekre fordítani ahelyett, hogy szimplán a részvénypiacon forgatják a pénzt.

Taktikák és megoldások

A konkrét nagyvállalatoknál jól láthatók a különbségek. Az Apple például a számos visszavásárlás ellenére is elveszítette részvénye értékének mintegy negyedét. Eközben pedig 233 milliárd dolláros bevételének csupán 3,5 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre – novemberi hírek szerint. A riválisai ezzel együtt sokkal jobban belehúztak. A Microsoft 66 milliárdos dolláros bevételének 15 százalékát fordította erre a célra, míg a Facebook 12,5 milliárdos bevételéből 21 százalékot költött erre a területre.

A vállalatok árthatnak is az amerikai gazdaságnak Forrás: Origo

Az RI kutatása szerint a fenti trendet lehetne befolyásolni például a részvények és a vezérigazgatók fizetései között fennálló szoros kapcsolat megtörésével. Emellett biztosítani lehetne, hogy a cégek ne fizessék ki a részvényeseket, amíg fel nem töltötték a munkavállalóknak járó nyugdíjkasszát. Csökkenteni lehetne továbbá a részvények számát, amelyet egy társaság egyszerre visszavásárolhat, valamint limitálni lehetne, hogy mekkora adósságot használhat fel egy cég a részvényesek kifizetésére.

Ráadásul – jegyzi meg a jelentés –

a részvényesek érdekei sem sérülnének túlságosan,

mivel az aktivista befektetők így is erőteljesen képviselnék az álláspontjukat. A gazdaság viszont igen jól járna azzal, ha ezt a problémát komolyan kezelnék.