Hatalmas a tét: erről döntenek Nagy-Britanniában

http://www.dreamstime.com/royalty-free-stock-images-brexit-text-white-background-d-render-image67081629

Brexit. Egyre többet halljuk ezt a kifejezést az előttünk álló bő egy hét tőkepiaci és politikai kockázatainak elemzése kapcsán, de tudjuk-e pontosan mit jelent ez a mozaikszó és miért borzolja jelenleg leginkább ez a befektetők és a gazdaságpolitikusok idegeit? A kérdésre a CIB Alapkezelő befektetési igazgatója, Hajdu Egon válaszolt.

A tőkepiaci szereplők a mindennapi kommunikációjukban gyakran nyúlnak a rövidítések eszközeihez egy-egy jelenség leírása kapcsán ezzel is könnyítve a piaci pörgést. A brexit is ennek ékes nyelvi példája. Nagy-Britannia EU-ból való kilépését jelenti és az angol kifejezés szavaiból (British exit) képződött.

A brit migráns kérdés csak részben EU-függő

A kérdés közvetve és közvetlenül is érinthet számos magyar családot. A döntés egyik oldalról érdemben befolyásolja a gazdasági folyamatokat, üzleti kapcsolatokat, s természetesen a megtakarításainkat. De sokaknak a magánéletét is, hisz kevesen vannak ma Magyarországon, akinek a közeli vagy távoli ismerősei között nincs olyan, aki a szigetországban dolgozna. Érdemes tehát kicsit alaposabban is átrágni, hogy mi forog kockán, s mi várható.

Jelenleg

hét és fél millió bevándorló él Nagy-Britanniában, akiknek csak a harmadát adják az EU-ból érkezők,

vagyis a brit „migráns" kérdés csak részben - kisebb részben - EU függő, amin persze a kilépést támogatók tábora könnyen túllép. Ahogy azon is, hogy mérlegre tegyék a hátrányokat és előnyöket a téma kapcsán, ugyanis a gazdasági hatások csak így ítélhetők meg tényszerűen.

A brit gazdaságnak szüksége van a bevándolrókra Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Ha ezt megtesszük, akkor azt látjuk, hogy a szociális kiadásokkal - mint gyakran hangsúlyozott hátránnyal - szemben egy viszonylag fiatal munkavállalói réteg munkaereje, fogyasztása áll egy olyan gazdaságban, ahol nem minden állást tudnak helyben született munkavállalóval betölteni és egyébként

az elöregedő társadalom is hasznot húz az ilyen fajta „fiatalítással".

Két év haladék a megoldásra

A brit gazdaságnak tehát szüksége van a bevándorlókra, amit egy brexit esetén az EU irányából új alapokra kéne helyezni. Ezen új alapok megtalálására a Lisszaboni szerződés ötvenedik cikkeje két évet ad.

Ebben a két évben egyébként nem lesz változás, mert a britek addig EU tagok maradnak,

de a hosszabb távú jövőről ez az időszak dönt. A döntés egyébként nem csak hosszú lesz, de összetett is, mivel a briteknek a saját preferenciáik mellett az EU-val kell a kérdésben majd megegyezni.

Forgatókönyvek persze már most is léteznek a bevándorlási/munkaerő piaci helyzet valamilyen megoldására, de, hogy melyik lesz a befutó az jelenleg nem megjósolható. Mindenesetre két év lehet az adott helyzetre való felkészülésre.

Hatalmas a tét

Nagy-Britannia persze jelenleg az EU tagja, hogy ez így marad–e arról

népszavazás fog dönteni június 23-án.

A tét rendkívül nagy és jelenleg a közvélemény kutatások alapján nem is jósolható meg előre a voksolás kimenetele, mivel a bennmaradást és kilépést támogatók aránya közel azonos, miközben még mindig jelentős a bizonytalanok tábora. Ez utóbbi csoport lesz a mérleg nyelve egy egyébként erősen átpolitizált témában, mivel a briteknél régóta a közbeszéd tárgya az EU tagság vagy nem tagság kérdésköre.

A szokásos, szigetországot jellemző „különcség/különállás" mellett alapvetően olyan érveket hoznak fel a tagság ellenzői, miszerint

a britek jelentős befizetők az EU költségvetésbe, cserébe viszont veszítenek saját törvényalkotási függetlenségükből,

ami például a bevándorlás és a gazdasági rugalmasság területén is versenyhátrányt jelent számukra. A jelenlegi brit miniszterelnök ezért a 2013-as választási kampány során azt ígérte, hogy amennyiben újból miniszterelnöknek választják, ezt a társadalom számára fontos kérdést vitára aztán népszavazásra bocsátja. Mindkettő megtörtént, a vita viszont még zajlik, így nézzük a bennmaradást támogatók érveit is.

Sokat veszíthetnek a kilépéssel

Az EU, mint közös piac a világ legnagyobb gazdasága (nagyobb a GDP-je, mint az USA-é), tagjai számára a szolgáltatások, a termékek, a tőke és a munkaerő szabad áramlását biztosítja.

Amennyiben a britek kilépnek, ezt a hatalmas piacot ilyen kedvezményes formában elveszítik, elveszíthetik.

A feltételes mód azért indokolt, mert természetesen van arra lehetőség, hogy a korábbi, EU biztosította gazdasági kapcsolatok újratárgyalásra és aztán szerződésbe foglalásra kerüljenek, de ez inkább lehetőség, mint igazi realitás. Az EU tagság ugyanis a fentiek miatti előnnyel jár, amihez persze a már említett kötelezettségek is tartoznak.

Külön és mégis közösen

Az EU nem ad jogokat kötelezettség nélkül senkinek, főleg nem egy „kilépőnek".

Norvégia és Izland példája az egyik járható út,

mivel ezen országok nem EU tagok, de szerződések alapján megkapták az EU legfőbb vívmányát jelentő szolgáltatás, termék, tőke, munkaerő szabad áramlásának jogát az EU-val, aminek persze az „árát meg is fizetik". Ezen országok ugyanis befizetnek az EU költségvetésbe, átveszik az EU jogszabályokat is, miközben erről nem szavazhatnak, lévén nem tagok. Könnyen belátható, hogy

ez nem igazán csábító alternatíva egy brit kilépés esetén.

Svájcot szokták még lehetséges követendő példaként emlegetni, ahol van ugyan erős szerződéses gazdasági kapcsolat az EU-val, de ez például nem terjed ki a tőke és a szolgáltatások teljes skálájára, cserébe viszont az alpesi országnak sem jogszabályokat nem kell átvennie és a költségvetési kötelezettsége is más.

A pénzügyi szektor és a média veszítene a legtöbbet a brexittel Forrás: Dreamstime

A brit gazdaság motorja és legfőbb exportcikke viszont a szolgáltatási szektor, konkrétan a pénzügy és a média területe.

Egy svájci típusú megállapodás a szolgáltatási szektor EU-n belüli korlátozása miatt Londont, mint pénzügyi központot hátrányosan érintené,

mivel elvesztené európai pénzügyi központ státuszát. A másik nagy vesztes a brit média lenne, amelynek rendkívül domináns jelenléte van az EU-ban, vagyis végső soron a brit gazdaság veszítene, csökkenne a GDP hosszú évekig.

A brit kilépés feltehetően Skócia függetlenségét is meghozná plusz „járulékként", ugyanis a skótok az EU tagság előnyei miatt nem léptek ki 2 éve az Egyesült Királyságból, de ugye ez már nem lenne érv innentől. Skócia elvesztése további gazdasági visszaesést jelentene, többek között ott található a britek olaj- és gázkészletének jelentős része.

Az ideális forgatókönyv

Tisztán gazdasági megfontolások alapján tehát a britek rosszul járnának a Brexittel. Ahogy rosszul járna az EU és a fejlett világ is, ugyanis a világ ötödik és az EU második legnagyobb gazdasága kerülne így lejtőre. Az EU gazdaságilag és politikailag is meggyengülne, miközben általános és elhúzódó bizonytalanság is uralkodna a tőkepiacokon az elkövetkező években a britek kilépési tárgyalásait és útkeresését - amire hivatalosan két év van – figyelve. Az ideális forgatókönyv az lenne, ha

a brexit mozaikszót június 23. után nem kellene már használnunk.