Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Humanitárius katasztrófától tartanak Venezuelában, ahol az infláció és a gazdaság összeomlása miatt már tömegek nem jutnak elegendő élelmiszerhez. A közelmúltban országszerte több üzletet és élelmiszerszállító teherautót is megtámadtak és kifosztottak, a fővárosban, Caracasban kormány katonákkal védi az élelmiszerraktárakat, de már ők sem jutnak mindig elegendő élelemhez.
A helyzetet jól jellemzi egy a Washington Post által leírt eset: a napokban elterjedt, hogy a főváros, Caracas mellett felborult egy rizsszállító kamion. Pár órán belül már ezer ember tülekedett zacskókkal, edényekkel az útszakaszon, ahol állítólag a baleset történt – mint kiderült, a pletyka alaptalannak bizonyult.
Még sosem volt ekkor a nélkülözés"
– nyilatkozta az amerikai lapnak az egyik szemtanú.
A szocialista berendezkedésű Venezuela már régóta gazdasági problémákkal küszködik, az ország hatalmas olajkészlete - az országban Szaúd-Arábiánál is nagyobb feltárt olajkészlet található - eddig többé-kevésbé életben tudta tartani a gazdaságot. A venezuelai gazdaság gyakorlatilag egyetlen sikeres ágazata az olajexport volt, így a 2014-16-os olajárzuhanás katasztrofális eredménnyel járt számukra. 2015-ben az ország GDP-je 5,7 százalékkal csökkent, az infláció a 140 százalékot is meghaladta. A negatív spirálból azóta sem sikerült kiszállni, előrejelzések szerint
az infláció mértéke az év végére már 700 százalék is lehet.
Az infláció miatt a kereskedelem is ellehetetlenült, így az elmúlt években egyre több áruból lépett fel hiány, azonban a januárban elrendelt gazdasági szükségállapot nem hozta meg a kívánt eredményt. Mostanra az áruhiány már általános éhínséget okoz. A Simon Bolivar Egyetem kutatása szerint,
az emberek mintegy 87 százalékának nincs elég pénze arra, hogy elegendő ételt vegyen.
Emellett a boltok polcairól is rendszeresen hiányoznak alapélelmiszerek, legutóbb például a tejtermékekből lépett fel súlyos hiány.
„A válság még nem érte el a csúcspontját” – fogalmazott Luis Vicente Leon, a Datanalisis közvélemény-kutató igazgatója. Az ő felmérésük szerint a venezuelai üzletekből a korábbi áruk 80-85 százaléka hiányzik. „Egészen súlyos az élelmiszerhiány, ráadásul a helyzet valószínűleg tovább romlik majd.”
Hasonló helyzetről számol be a Washington Post helyszíni riportja is. Mint írják, már a
középosztálybeli családoknál is általános, hogy csak napi két étkezést engedhetnek meg maguknak,
aki megteheti, az Egyesül Államokban élő rokonaival küldet, vagy a feketepiacon vesz élelmiszert. A szegények pedig vagy vadon termő mangót keresnek, mások vadállatokra, köztük armadillókra vadásznak, hogy némileg csillapíthassák az éhségüket. Sokan pedig csoportokba verődve fosztanak ki üzleteket, raktárakat, pékségeket.
A helyzet kezelésére Venezuela elnöke, Nicolás Maduro elrendelte, hogy az élelmiszert központilag, jegyekért osszák szét. Sokan azonban úgy vélik, az ételosztásra kinevezett bizottságok részrehajlók, nagyobb fejadagokat adnak a kormánypárt támogatóinak.
A Washington Postnak nyilatkozó helyiek szerint a hatóságok kezdik elveszteni az irányítást. Az elmúlt fél évben 254 élelmiszerboltot, pékséget vagy raktárt fosztottak ki Venezuelában. Caracasban egy sajtot szállító konvojra kövekkel, sőt,
lőfegyverekkel támadtak, azóta a hasonló szállítmányokat katonákkal őrzik.
Június 20-án tüntetők lezárták a Caracasba vezető autópályát, így több tucat, tésztát és lisztet szállító kamion akadt el. Ezek közül a tüntetők sokat kifosztottak, végül a katonák könnygázzal oszlatták fel a tömeget. Úgy tűnik azonban, már a fegyvereseknek sem jut elegendő élelmiszer: a Washington Post szerint a katonák csak fizetség ellenében engedik át az élelmiszerszállítókat az ellenőrzőpontokon, a fizetséget sokszor nem is készpénzben, hanem élelemben kérik.
„Nincs humanitárius krízis” – mondta a múlt héten a venezuelai külügyminiszter, Delcy Rodriguez az Amerikai Államok Szervezetének gyűlésén. Maduro a napokban szintén úgy nyilatkozott, nem a kormány tehet a gazdasági válságról, hanem
külföldi állampolgárok és üzletemberek, akik élelmiszert halmoznak fel, hogy destabilizálják a kormányt.”
Az elnök szerint a válság oka az, hogy külföldi államok, elsősorban az USA „gazdasági háborút” folytat ellenük.
A venezuelaiak egyre nagyobb része azonban Maduro és a kormányt tartja felelősnek. Tavaly, 2000 óta először vesztette el parlamenti többségét a Hugo Chávez-féle Egyesült Szocialista Párt (Nicolás Maduro elnököt 2013-ban választották meg, a menetrend szerinti elnökválasztást jövőre tartják, itt dől el, melyik párt alakíthat kormányt). Ellenfelük, a jobbközép Demokratikus Akció tényleges többséget szerzett a törvényhozásban.
A választások után az ellenzéki párt aláírásgyűjtésbe kezdett az elnök visszahívására. A népszavazási kezdeményezéshez 1,3 millió aláírást gyűjtöttek össze, amiket kedden a választási bizottság hitelesnek fogadott el. Ha
az elnök visszahívásáról szóló népszavazást
sikerül 2017. január 17-ig lebonyolítani, akkor a törvények szerint új választásokat kell kiírni. Ha a referendumot csak később tudják megtartani, úgy egyszerűen alelnöke léphet majd Nicolas Maduro helyébe.
