Ismét az történhet a nyugdíjakkal, mint 2011-ben

Zagyvaparti idősek otthona

A magyar gazdaság növekedése az idén és jövőre kedvező lesz, míg utána visszaesés várható – írja a Költségvetési Felelősségi Intézet 27 oldalas tanulmánya. A nyugdíjakat 2017-ben valószínűleg újra kell indexálni, mert magasabb lehet az infláció, mint a Varga Mihály által említett 0,9 százalék.

A magyar gazdaság növekedése az idén megközelítheti azt a szintet, amit a kormány tervez, az intézet szakértői 2,4 százalékos GDP-növekedéssel számolnak. A növekedés 2017-ben is elérheti a 2,3 százalékot, míg az azt követő években várhatóan visszaesik 2 százalék alá mondta Romhányi Balázs a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője.

Hozzátette: az idei és a jövő évi jelentős növekedés mögött a nagymértékű kormányzati költekezés áll, mind a kormányzati beruházásokat, mind pedig a kormányzati fogyasztást illetően.

Rendkívüli nyugdíjemelés jöhet

Romhányi Balázs szerint a

nyugdíjakat is újra kell indexálni 2017-ben,

mert a KFI szerint a kormány terveivel ellentétben 2017-ben nem 0,9 százalékos lesz az infláció, hanem 2,4 százalék. A jövő évi költségvetés pedig 0,9 százalékos nyugdíjemeléssel kalkulál. Romhányi Balázs szerint emiatt emelkedni fognak a nyugdíjkiadások is és hozzátette, becslésük megegyezik a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésben közölt becslésével.

Ha az infláció magasabb lesz, évközbeni nyugdíjemelés jöhet 2017-ben Fotó: Polyák Attila - Origo

Ha tényleg nem 0,9 hanem 2,4 százalék lesz az infláció jövőre, akkor évközben rendkívüli nyugdíjemelés jöhet.

Ilyen legutoljára Magyarországon 2011-ben és 2012-ben volt.

A külföldi tényezők még betehetnek

Az évtized végére elérhető közelségbe került volna az egyensúlyos költségvetés, ha a kormány nem fogadtatta volna el a parlamenttel a 2016-os költségvetés módosítását, az újabb adócsomagot és a 2017-es költségvetést közölte Romhányi Balázs a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője.

Ennek azonban az lett volna az ára, hogy a gazdaság csak igen szerény, 2 százalék alatti ütemben növekedett volna. Mivel a kormány ez ellen tenni akart, e három jogszabály megalkotásával tartósan 1-1,5 százalékponttal az alappálya fölé emeli a reál GDP szintjét.

Romhányi Balázs hozzátette, az elemzésükben nem számszerűsík a kínai gazdaság lassulásából, a görög adósságválság esetleges kiújulásából, vagy Nagy Britanniának az EU-ból történő kilépéséből eredő hatásokat, de a magyar gazdaság fejlődése és a költségvetési helyzet alakulása szempontjából ezek egyértelműen negatív kockázatot jelentenek.