Számos ország nem biztos, hogy rajong az ötletért, hogy hatalmas és komplex vállalatokat vegyen át – idézi a CNBC Ian Huntert, a Linklaters jogi cég felvásárlásokra és összeolvadásokra szakosodott jogászát. A kérdés azonban nem most merült föl először, mivel a közgazdászok és a maradásért kampányolók már a szavazás előtt felvetették, vezető európai bankok tehetik át a székhelyüket Londonból Dublinba, Frankfurtba vagy Luxemburgba, amennyiben a szigetország elhagyja az Uniót.
A két legnagyobb brit bank, az HSBC és a Barclays már jelezte, maradnak Londonban. Ezzel együtt a szavazást megelőzően a hírek arról szóltak, hogy a brexit esetén a Barclays
mintegy ezer álláshelyet tenne át Párizsba.
Hunter szerint Dublin, Frankfurt és Amszterdam lehetnek a leginkább vonzó célpontok a költöző cégek számára. Ezen országokban ugyanis a jól képzett, angolul kiválóan beszélő munkaerő mellett kedvező adózási környezet is várja a vállalatokat és a magánszemélyeket egyaránt.
Noha ez eddig nem volt túlságosan népszerű a társaságok körében, most Hunter úgy látja, egyre több cég igyekezhet határokon átívelő összeolvadásokkal biztosítani a helyzetét az európai közös piacon. Felerősödhetnek a félelmek ugyanis azzal kapcsolatban, hogy más uniós országban is probléma merülhet fel az EU-ba vetett bizalommal, ami akár további kilépésekhez is vezethet.
Ezzel párhuzamosan az HSBC vezető brit közgazdásza, Simon Wells jelezte, Nagy-Britannia és az EU közti első tárgyalássorozat egy „gyors" két év alatt lefolyhat. Noha a szakértő optimista azzal kapcsolatban, hogy a szigetország elkerüli a recessziót, figyelmeztetett,
bizonyosan nehéz negyedévek állnak Nagy-Britannia előtt.
A második negyedéves brit növekedési adatok első becslése szerint a gazdaság negyedéves alapon a vártnál nagyobb mértékben, 0,6 százalékkal bővült. Mindazonáltal ez a szám csupán egy hetet fed le a brexit szavazás utáni időszakból. Úgy tűnik, a gazdaság a legjobb esetben is stagnálásig fog lassulni az év második felében – tette hozzá Wells.