Hét vezető tudományos akadémia, köztük a The Royal Society és az Academy of Medical Sciences is aláírta azt a nyílt levelet, melyben a brexit azonnali hatásaira hívták fel a figyelmet. Ezzel együtt kérték a kormányt, tegye lehetővé, hogy az Unióból érkező tudósok Nagy-Britanniában maradhassanak, illetve biztosítsa a brit tudományos élet finanszírozhatóságát – írja a CNBC.
Nagy-Britannia ugyanis nettó haszonélvezője az uniós kutatási programoknak – derült ki a nemrégiben publikált nyílt levélből. Sürgősen párbeszédre van tehát szükség arról, miként lehet betömni az esetlegesen fellépő finanszírozási réseket rövid és középtávon egyaránt – hangsúlyozzák az aláírók.
A The Royal Society által tavaly decemberben publikált anyag szerint, miközben a britek általában nettó befizetői voltak az EU költségvetésének, mégis több uniós kutatási támogatást kaptak, mint amennyit fizettek.
A szigetország 2007 és 2013 között 5,4 milliárd euróval járult hozzá az Európai Unió kutatás-fejlesztéséhez – olvasható a jelentésben. Ez idő alatt azonban
az ország 8,8 milliárd eurót kapott az Uniótól kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre.
A nyílt levél szerint a brit egyetemeken dolgozó tudományos munkatársak 15 százaléka származik valamelyik uniós országból. Ezzel együtt viszont a BBC beszámolója szerint egyes brit cégek már nem is kapnak több uniós támogatást, a brit kutatók pedig kimaradtak EU-s projektekből.
Mindeközben a National Farmer's Union (NFU) mezőgazdasági szervezet arra figyelmeztetett, hogy a brexit következtében fellépő bevándorlási szigorítások veszélyeztethetik a szezonális munkaerő megfelelő biztosítását.
Az összes lehetőséget meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy fenntartható legyen a hozzáférés a kertészeti munkaerő létfontosságú kínálatához – írta nyílt levelében Ali Capper, az NFU kertészeti testületének elnöke.
Ráadásul az is világos, hogy nem csupán a szezonális munkaerőhöz való hozzáférés kerül veszélybe. Számos szektor és vállalat támaszkodik ugyanis egész évben és teljes állásban külföldi dolgozókra.
A brit mezőgazdaság egyébként is erősen függ a bevándorló munkaerőtől.
Az NFU januárban publikált jelentése szerint ugyanis a szektor munkaadói igencsak küszködnek azzal, hogy brit dolgozókat találjanak, tekintve az iparág szezonális jellegét. Éppen ezért jelentős számban alkalmaznak külföldről érkezett dolgozókat. A kutatás alapján 2014-ben 34 513 nem brit születési munkavállaló tevékenykedett a mezőgazdaságban.
Bármilyen korlátozás, amely gátolja a hozzáférést a nem brit munkaerőhöz, negatív hatást gyakorol a szektorra – figyelmeztet a levél.