Ahogy kiderült, a britek az EU-ból való kilépésre szavaztak, a világ számos jegybankja azonnal reagálni kényszerült. Az Európai Központi Bank hivatalnokai jelezték, megfontolják kötvényvásárlási programjuk szabályainak lazítását. Mexikó kamatot emelt, ahogy a peso beszakadt a népszavazási eredményre. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fednél pedig hangsúlyozták, az amerikai monetáris politikának figyelembe kell vennie a globális eseményeket – írja a Bloomberg.
Ezek a példák mind egy irányba mutatnak: a saját nemzetgazdaságukkal foglalkozó jegybankárok nem hagyhatják figyelmen kívül a globális gazdasági környezetet.
A világpiacok összefonódtak, a kereskedelmi kötelékek igen mélyek,
a devizapiaci mozgások pedig akkor is képesek szűkíteni a pénzügyi mozgásteret, ha a jegybanki politika erősen alkalmazkodó.
„Globálisan kell gondolkodnunk. Az Egyesült Államok jegybankjaként ez a kötelességünk. Az USA szolgálatában pedig naprakésznek kell lennünk a világ pénzügyi és gazdasági kondícióival kapcsolatban” – mondta csütörtökön Robert Kaplan, a dallasi Fed elnöke. Hangsúlyozta, a vezető gazdaságok sorsainak szoros köteléke számára azt jelenti, hogy türelmesnek és fokozatosnak kell lenni a monetáris alkalmazkodás kivezetésekor.
Miközben pedig a Bank of England kormányzója, Mark Carney jelezte, a brit gazdasági kilátások romlottak, és
valószínűleg szükség lesz monetáris lazításra a nyár folyamán,
az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói is szorosan figyelemmel követték az eseményeket. Az EKB számára azért is fontosak a brexit következményei, mert csökkent az általuk megvásárolható eszközök mennyisége, ahogy a nemzetközi tőke a biztonságos állampapírokba áramlott, amely további hozamcsökkenést eredményezett.
A jegybanki lazítás azonban nem az egyetlen eszköz, amely a döntéshozók számára rendelkezésre áll. A Banco de Mexico például fél ponttal 4,25 százalékra emelte az irányadó kamatot csütörtökön, ahogy a peso gyorsan rekord mélységbe süllyedt a brexit-népszavazást követően. A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok mindössze negyedpontos emelésre számítottak.
Mindeközben az EKB elnöke Mario Draghi odáig is elment egy keddi beszédében, hogy hangsúlyozta, a globalizáció keretei között sokkal hangsúlyosabb nemzetközi politikai koordinációra volna szükség.
A jegybankokra azonban komoly súly is nehezedik – mondja Stan Shipley, az Evercore ISI vezető közgazdásza. A szakértő szerint ugyanis a jegybankok érzékelik, hogy
rendkívül nagy felelősséget cipelnek,
miközben alig vagy egyáltalán nem kapnak segítséget a fiskális politika részéről. Attól félnek tehát, hogy amennyiben hibát vétenek az előrejelzéseikben, nem állnak majd rendelkezésre a megfelelő eszközök a kívánt politika folytatásához. „A jegybankok jelenleg a saját árnyékaiktól félnek” – tette hozzá.