2016 első negyedévében tovább folytatódott az elektronikus pénzforgalom bővülése, amelynek keretében elsősorban a fizetési kártyás forgalom emelkedése volt számottevő, 30 százalékos a növekedés...
– így kezdi a beszámolóját a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai Igazgatósága a legfrissebb, 2016 első félévi adatok szerint a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal belföldön lebonyolított vásárlási tranzakciók száma (107,6 millió darab) 2015 első negyedévéhez viszonyítva 22,1 százalékkal emelkedett. A teljes vásárlási forgalmi érték bővülése pedig ennél is számottevőbb, 30,7 százalék volt az év első negyedévében, amely 757,3 milliárd forintot jelentett.
A fizikai kereskedői elfogadóhelyek több mint 83 ezres és az elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok közel 103 ezer darabos száma nem változott jelentősen a megelőző negyedévhez képest a beszámoló adatai szerint, ami viszont azt jelenti, hogy a
kiskereskedők nem látnak nagy fantáziát a kártyás fizetés lehetőségében.
Közösségi hálón kerestünk olyan panaszosokat, akik szóvá tették már valahol, ha nem tudtak bankkártyával fizetni bármilyen szolgáltatásért vagy áruért. Ezután megkérdezünk a felmerült vállalkozások vezetőit, hogy tervezik-e kártyaolvasó telepítését és ha nem: miért? A legtöbb – nekünk megszólaló - cégvezetőnek az a baja, hogy:
de abban minden vállalkozó egyetértett, hogy szívesen vennék, ha célzottan ezzel keresnék meg a bankok. Meg személyre szabott ajánlattal.
Az MNB szakemberei szerint - a korábbi folyamatokkal összhangban - folytatódott az internetes elfogadóhelyek és az érintéses fizetést lehetővé tevő POS terminálok dinamikus bővülése. Az előbbi kategória 9300 darabot meghaladó száma 12,2 százalékos emelkedést jelentett 2015 negyedik negyedévéhez viszonyítva, míg az érintéses készülékek száma a 7,3 százalékos növekedés eredményeként közel 68 ezerre nőtt.
Ezzel piaci rés nyílt
olyan szolgáltatások számára melyek szeretnének a meglévő bankkártya-tudatos ügyfélkörük mellé újakat és érdekük, hogy minél kevesebb készpénzt használjanak, ezzel átláthatóbbá – adott esetben a hatóságok számára jobban követhetővé – téve gazdasági tevékenységüket. Vagy szimplán azért, mert szeretnek modern eszközökkel dolgozni, a papírpénzt viszont nem tartják annak.
Figyelmeztető jel lehet a hazai kereskedőknek az MNB kutatóinak egyik adata: a belföldi elfogadói hálózatban a hazai kártyákkal lebonyolított készpénzfelvételi tranzakciók számában (24 millió darab) és értékében (1505 milliárd forint) egyaránt
kismértékű csökkenés történt
az előző év azonos időszakához képest, melynek eredményeként a tranzakciók átlagértéke közel 62,6 ezer forint volt a beszámoló szerint. Ez azt jelenti, hogy a lakosság egyre kevesebb készpénzt használ illetve tart magánál. Valamivel viszont fizetni akar majd, amikor vásárol – ha tud. Innentől megváltoznak a fogyasztói igények, márpedig Király István, a Vodafone Magyarország Zrt. vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese szerint az ügyfelek – vagy vásárlók vagy fogyasztók – villámgyorsan új megoldásokat keresnek, főleg ha azzal az ő fogyasztói költségei is csökkennek.
A Vodafone, az INGENICO és a MasterCard bevonásával olyan digitális rendszert kínál a hazai kereskedőknek és vállalkozóknak, ami lehetővé teszi a biztonságos és zökkenőmentes bankkártyás fizetés bevezetését. A szettben van okostelefonon vagy tableten futó alkalmazás, ICMP terminál és az azon telepített fizetési program, valamint a kapcsolódó háttérrendszer ami a legszigorúbb biztonsági előírásokat is kielégíti. Mindezt egy könnyen használható, egyszerű felületen, ami segít a kereskedőknek a bankkártyás fizetések nyilvántartására és tárolására.
Még az is előfordulhat, hogy a szolgáltatások szimbiózisából a vásárló jár a legjobban - Király István szerint a résztvevő cégek a támogatás mellett megfelelő kontrollt is jelentenek egymásnak – erre főleg a díjszabásban van szükség, mondja. Mivel a termékben a cégek egymásra vannak utalva –utópisztikus, igen – egymást kell meggyőzniük, ha aránytalan vagy mással kiváltható anyagi teher jönne ki a fogyasztói oldalon. A vezérigazgató-helyettes szerint 3-5 évre lehet előre látni, hogy milyen technológiák jutnak el tömegesen az emberekhez, milyen platformra érdemes és mit fejleszteni és mire nem. Jósolni nem szeretne, de úgy látja két éven belül akihez kell, azokhoz eljut az mPOS-technológia, a következő irányt pedig akkor is az egyre tudatosabb ügyfelek mutatják majd meg - az új igényeikkel.
A cikk a Vodafone támogatásával készült.