Megy az urambátyámozás az álláskeresésben

A munka világában eddig nem tevékenykedő hallgatók 57 százaléka már most sem hisz saját szakmája piacképességében, de mégsem választ másikat. A fiatalok első munkahelyükről nettó 181 ezer forintos átlagfizetést várnának, ám sokan azt sem tudják, hogyan kellene állást keresniük.

Az úgynevezett Z generáció, vagyis az 1995 után született fiatalok a saját bőrükön kezdik érezni a munkaerőpiaci valóságot, és egyáltalán nem látják optimistán a helyzetüket – derül ki a Jófogás és a GKI közösen készített kutatásából, amit a 18-24 éves korosztályról, azaz a mai pályakezdő fiatalokról szól.

180-240 ezer forinttal már elégedettek lennének a pályakezdők Forrás: GKI és Jófogas

A Z-generációba 850 ezer fiatal tartozik, akik közül mintegy 220 ezren tanulnak valamelyik felsőoktatási intézményben. Ha azt vesszük, hogy ők mind csakis a tanulmányaikra koncentrálnak, akkor is legalább

a Z generáció háromnegyedének már meg kellett volna jelennie a munkaerőpiacon.

Ehhez képest a korosztály 43 százalékának nincsen állandó munkája, miközben 93 százalékuk állítja, hogy dolgozott már valaha.

Legyen 180 ezer a kezdő fizetés

A Z generáció elvárt nettó fizetés átlagosan 181 ezer forint körül alakul, de az igények az iskolai végzettség növekedésével együtt emelkednek. Összességében a 18-24 éves korosztály munkaerőpiacon még meg nem jelent tagjai némileg kisebb kezdő fizetésigényt jeleztek, mint az idősebb, de eddig még soha nem dolgozók. A gyakorlatban egyébként a Z generáció 26 százaléka nem elégedett a jelenlegi bérével.

A 18-24 évesek közel fele úgy látja, hogy nehéz lesz elhelyezkednie az első állásában, véleményük szerint a végzettségüknek megfelelő munkát nem könnyű találni. Összességében a jelenleg még tanuló, a munkaerő-piacon még meg nem jelent fiatalok között

10-ből mindössze alig 4 hallgat olyan szakon, vagy tanul olyan szakmát, amelynek hisz piacképességében.

Az is kiderült, a fiatalok mindössze fele dolgozik olyan munkahelyen, munkakörben, amely a végzettségének megfelelő.

Ismerős segítségével könnyebb

Magyarországon is jellemző, hogy legkönnyebben

ismerősön keresztül tud az ember munkához jutni.

Ám az első munkahely előtt álló fiataloknak a legtöbb esetben még nincsen olyan értékes szociális hálójuk, amely álláshoz juttathatná őket, így ők az interneten, azon belül is apróhirdetési oldalakon keresgélnek.

Átlagosan 45-50 ezer hirdetésünk van az állásajánlat kategóriában, és ezek szinte minden típusú munkát lefednek, hiszen a közgazdásztól a marketing asszisztensen keresztül a karbantartókig széles a paletta a meghirdetett pozíciók terén. A legtöbb állást a vendéglátás-idegenforgalom kategóriában adják fel, de az elmúlt hetekben erősen emelkedett a diákoknak szóló állások száma is – mondta László Sebestyén, a Jófogás apróhirdetési portál elemzője.

Forrás: GKI és Jófogas

A GKI tanulmánya szerint egyébként a nyomtatott sajtóban már csak a fiatalok 20 százaléka keres munkát, a fejvadászok ebben a korosztályban pedig maximum csak azoknál jönnek szóba, akik valamilyen kiemelkedő iskolai végzettséggel bírnak. A legkedveltebb böngészési helyek az apróhirdetési, illetve az álláskeresésre szakosodott weboldalak.

Ördögi kör

A pályakezdők szerint álláskeresés közben nehezíti a helyzetüket, hogy a cégek több éves tapasztalatot kérnek. Ez gyakorlatilag egy ördögi kör. Aki szerencsés és még tud a szüleire támaszkodni, az el tud menni ingyen, vagy alacsony fizetésért gyakornoknak, így tud némi tapasztalatra szert tenni. Mások ugyanebből a célból diákmunkát keresnek, de a jelenleg is dolgozó 18-24 évesek akár főállást is vállalnak a tanulmányaik mellett – 80 százalékuk már volt ilyen módon alkalmazásban.