A dánoknak érdemes figyelembe venniük az ingatlanárak csökkenésének és lehetőségét, és elkezdeni bebiztosítani magukat az esetleges sokkokkal szemben – idézi a Bloomberg a Nykredit vezető elemzőjét, Mira Lie Nielsent.
Nem számítunk rá, hogy az ingatlanárak a közeljövőben zuhanni kezdenek, de fontos újra és újra figyelmeztetni, hogy – különösen a lakásárak esetében – ez is bekövetkezhet – jelezte Nielsen.
A dán ingatlanpiac ráadásul igencsak forró, mivel majdnem fél évtizednyi negatív kamatok mellett ma már (a banki díjakat nem számítva), a lakástulajdonosoknak fizetnek azért, hogy hitelt vesznek föl. A legtöbb elemző pedig nem is számít pozitív kamatokra legalább 2018-ig. Ez pedig egyre nagyobb kockázatokat jelenthet, ahogy a lakosság fokozza a jelzáloghitel-felvételt, arra számítva, hogy az alacsony kamatkörnyezet kitart.
Júliusban éves szinten 4,5 százalékkal emelkedtek a dán lakásárak, de a koppenhágai lakóingatlanok 9,4 százalékkal drágultak, ami a Nykredit szerint csak megerősíti a nézetet, hogy
fokozott óvatosságra van szükség a potenciális kockázatok miatt.
A dán ingatlanpiac egyik kockázata abban rejlik – mondja Nielsen –, hogy a városokban az áremelkedés eléri azt a szintet, amely fölött a jövedelmek már nem elégségesek a vásárláshoz, ez pedig automatikusan elkezdi lenyomni az árakat. Főleg úgy, hogy azok már 5 százalékkal lépték túl a 2006-os csúcsot. A legutóbbi ingatlanpiaci lufi 2009-ben pukkadt ki, akkor 30 százalékot szakadtak az ingatlanárak.
Másrészt viszony az első negyedévben csupán 0,19 százalékos volt azok aránya, akik nem tudtak határidőre fizetni, ami azt jelenti, hogy a bankok is biztosabbra mehetnek, ahogy a lakosság könnyen tudja törleszteni az olcsó hiteleket.
Jóllehet Dániában már eddig is vezettek be olyan korlátozó intézkedéseket, melyek célja az ingatlanpiac megzabolázása, a Nykredit arra figyelmeztet, hogy a lakosok – különösen a városokban –
nem számolnak eléggé az árcsökkenésekkel járó kockázatokkal.
A dán negatív kamatszintek egyébként azt szolgálják, hogy a jegybank képes legyen megvédeni a korona euróhoz kötését. Az ország központi rátája mínusz 0,75 százalékos volt a tavalyi év jelentős részében, noha a bank 10 bázispontos emelést hajtott végre januárban, hogy némileg normalizálja a politikáját.