Svédországban az ingatlanárak majdnem megduplázódtak az elmúlt évtizedben, de májusról júniusra 1,5 százalékkal csökkentek, a megelőző havi 0,6 százalékos enyhülés után – írja a Bloomberg.
Skandinávia legnagyobb gazdaságának ingatlanpiacát az elmúlt időszakban igencsak felfűtötte a kínálat hiánya, illetve a laza jegybanki politika következtében fellépő rekord alacsony kamatkörnyezet. Tavaly február óta a jegybank negatív kamatpolitikát működtet, a jelzáloghitelek pedig korábban reagáltak is a kamatcsökkenésekre. Most azonban úgy tűnik, ez a folyamat megállt.
A jelzálogkamatok központi tényezői az ingatlanáraknak, és már nagyjából egy éve nem változtak – mondja Torbjoern Isaksson, a Nordea Bank elemzője, aki szerint feltehetően nem lesz további kamatcsökkenés. Ez pedig azt jelenti, hogy
az ingatlanárakkal együtt a hitelnövekedés is stabilizálódhat
– tette hozzá.
A fejlemények pedig jó hírként szolgálhatnak a politikai döntéshozóknak, akik már egy ideje igyekeznek figyelmeztetni az elszálló lakásárak kockázataira. Ráadásul így nem kell további intézkedéseket bevezetni, melyek korlátozzák a hitelfelvétel növekedését.
Mindazonáltal a jelenségnek van egy másik oldala is. Az emelkedő eszközárak ugyanis arra sarkallják a lakosságot, hogy többet költsenek, vagyis a lakásárak csökkenése következtében
a svédek megfontoltabban kezelhetik majd a kiadásaikat
– jelezte Isaksson. A zsugorodó fogyasztói költések pedig továbbra is alacsonyan tarthatják az inflációt, megnehezítve ezzel a jegybank helyzetét.
A lakosság körében már mérhető is az aggodalmak növekedése. Egyrészt az SAB lakásár indikátora 2013 márciusa óta nem látott mélységig csökkent júliusban, másrészt a fogyasztói bizalom is 2013 közepe óta nem látott mélypontra zsugorodott ebben a hónapban.