Több mint félmillió lakás áll üresen Magyarországon

A vaskapu utcai önkormányzati bérházban néhány család önkényesen foglalt lakást. A hivatal kilakoltatásra készül.

A KSH felmérést végzett a magyarországi lakásviszonyokról. 2,7 millió lakóépületben összesen 4,4 millió lakás található, ezek 12,7 százaléka (560 ezer) üresen áll. Az otthonok átlagos alapterülete 80 négyzetméter, fenntartásuk havi költsége átlagosan 40 ezer forint. A lakások mintegy 7 százaléka túlzsúfolt. Folyamatosan csökken a nem elfogadható minőségű lakások aránya. A lakások kevesebb mint 40 százalékában voltak a lakók maradéktalanul elégedettek az épület minőségével. A felmérés idején a háztartások 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy három éven belül szeretne lakást változtatni. Többségük önállósodni kívánó fiatal, sokan pedig családi házba szeretnének költözni.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015 október–novemberében végezte legfrissebb „Miben élünk?” nevű reprezentatív felmérését a lakásviszonyokról. Az összeírást a KSH több mint 300 kérdező közreműködésével, 516 településen hajtotta végre. Összesen 9800 háztartásban zajlott interjú, a felmérés emellett 1600 üres lakás elérhető adatait is rögzítette.

Rengeteg az üres lakás

A magyarországi lakóépületek száma közel 2,7 millióra tehető, az ezekben regisztrált 4,4 millió lakásból 2,7 millió 1–3 lakásos épületben található. Mintegy 1 millió lakás van nagy méretű, 25 vagy annál több lakásos épületben.

Az üres lakások aránya (amely az 1980-as évekig az 5 százalékot sem érte el) a rendszerváltás óta folyamatosan nő:

2001-ben 9,2, 2011-ben 10,9 százalék volt, 2015-re pedig 12,7 százalékra emelkedett, ezáltal a nem lakott lakások száma ma már mintegy 560 ezer.

Ezek közel fele 5000 főnél kisebb népességű településen található,

ahol a hasznosulás legfőbb akadálya a lakáspiaci kereslet hiánya. Ugyanakkor a lakások hasznosítását a magánbérleti piac kockázatai is korlátozzák, sokan emiatt inkább nem adják ki átmenetileg megüresedő lakásukat. Az üres lakások aránya Budapesten és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, nem éri el a 7 százalékot. Ugyancsak az országos átlag alatti a mutató Közép-Dunántúlon. Az ország többi régiójában 15 százalék fölötti, Észak-Magyarországon pedig 18 százalékot is meghaladó az üres lakások aránya.

Egyre többen bérelnek

Hosszú idő után először kissé csökkent a tulajdonosi lakáshasználat, a 2011. évi népszámlálás idején mért 92 százalékos arány 2015-re 89 százalékra mérséklődött. A változás a magánbérletek terjedésének tudható be, amelyek aránya országos átlagban elérte a 6, Budapesten pedig meghaladta a 10 százalékot.

Egyre jobb a minőség

A nem elfogadható minőségű (substandard) lakások aránya 2003 óta 15-ről 8 százalékra csökkent. E kategória lakásainak száma 320 ezerre becsülhető, csaknem felük községekben van, lakóik között nagyobb arányban vannak alacsony státusú, illetve többgyermekes családok. Ezzel szemben

140 ezerrel, 440 ezerre nőtt a lakásminőségi hierarchia csúcsát képviselő dupla komfortos – két vagy annál több fürdőszobás – lakások száma

(2003 és 2015 között 8 százalékról 12 százalékra).

Az átlaglakás 80 négyzetméteres

2003-ban 78, 2015-ben 80 négyzetméter volt a lakott lakások átlagos alapterülete. Az épülettípusokra jellemző lakásméret az egylakásos épületekben nőtt, a többlakásos épületekben azonban csökkent, aminek a 2003 óta épült társasházi lakások kisebb mérete az oka.

Az elmúlt tíz évben a túlzsúfolt és az elfogadható nagyságú lakások aránya kisebb lett,

és miközben a megfelelő nagyságúak aránya változatlan maradt, a tágas lakásoké 21-ről 28 százalékra nőtt. A lakások mintegy 7 százaléka, az önkormányzati lakások több mint egynegyede (27 százalék), a nagycsaládosok lakásainak 38 százaléka túlzsúfolt. A háztartások legalacsonyabb jövedelmű 10 százalékában a családok egyharmada él szűkös lakásban.

Több lett az elégedetlen

2015-ben a lakások kevesebb mint 40 százalékában voltak a lakók maradéktalanul elégedettek az épület minőségével, ez az arány 2003-ban 56 százalék volt. A legtöbb válaszadó az épületek állagával és hőszigetelésével (38 százalék) kapcsolatos problémát fogalmazott meg, sokan tartották szükségesnek a nyílászárók cseréjét (32 százalék), a fűtés korszerűsítését (11 százalék), illetve a kéménycserét (7 százalék) is.

A háztartások 13 százaléka, mintegy 500 ezer háztartás elégedetlen lakáskörülményeivel,

nem szívesen lakik lakásában vagy azon a környéken. 2003-ban az elégedetlen háztartások száma ennek kétszerese, több mint 1 millió volt. Miközben a lakással elégedetlenek száma csökkent, a lakásuk állapotát kifogásoló háztartásoké nőtt, utóbbi aránya 27 százalékra a 2003-as 16 százalékról.

Egyre többen elégedetlenek az épületükkel Fotó: Polyak Attila - Origo

40 ezer az átlaglakás fenntartása

Egy átlagos lakás fenntartásának havi költsége 2015-ben 40 ezer forint volt. A lakásfenntartás a háztartások jövedelmének átlagosan 22 százalékát tette ki, ez az arány 2003-ban ugyanennyi volt, 2010-re 25 százalék fölé emelkedett, ekkor volt a legmagasabb.

Budapesten egy átlagos lakás havi fenntartása 6 ezer forinttal kerül többe, mint a községekben vagy a városokban.

A parasztházak, tanyák havi rezsije átlagosan 29 ezer, a lakótelepi lakásoké 39 ezer, a többszintes családi házaké 49 ezer forint. 2003 óta 22-ről 32 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik nem érzik megterhelőnek ezeket a kiadásokat. Összességében 78-ról 68 százalékra csökkent az aránya azoknak, akiknek ez nagy megterhelést jelent.