Az alapszámla egyébként egy mindenki számára elérhető bankszámla. A törvény úgy fogalmaz, az alapszámla, a hitelintézetek által a fogyasztók részére forintban nyitott és vezetett alapszintű szolgáltatásokat biztosító fizetési számlára. Az alapszámlának csak egy tulajdonosa lehet.
A számlához nem kapacsolódhat hitelkeret.
Az alapszámla-vezetés havi díja legfeljebb az előző évi bruttó minimálbér 1,5 százaléka lehet. Ezt azt jelenti, hogy induláskor a 105 ezer forint 1,5 százaléka, vagyis
maximum 1575 forint lehet
a számlavezetési díj.
A hitelintézet akkor köteles az alapszámlára vonatkozó szolgáltatást biztosítani, ha rendelkezik olyan forint fizetési számla nyitására és vezetésére irányuló keretszerződéssel, amely fogyasztó részére legalább a következő szolgáltatások igénybevételét teszi lehetővé:
Az alapszámla csomagba beletartozik a havi két atm-es (maximum 150 ezer forintos) vagy egy bankfiókos (maximum 50 ezer forintos) készpénzfelvétel, valamint - papír alapon vagy elektronikus úton - havi négy rendszeres átutalási megbízás, maximum 100 ezer forintig.
Bartha Lajos az MNB igazgatója egy konferencián beszélt korábban arról, hogy Európában a lakosság csaknem tizedének (ez 50 millió embert jelent) nincs bankkapcsolata, Magyarországon viszont ez az arány kétszeres.
Vagyis minden ötödik magyar csak készpénzt használ.
A Magyar Közlöny azt írja, hogy 2017. január 1-től be kell vezetni a szociális alapszámlát is. A kormány azt kérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a nemzetgazdasági és az igazságügyi miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával - az MNB véleményének kikérése mellett - dolgozza ki a szociálisan rászoruló személyek számára alapszintű szolgáltatásokat biztosító
díjmentes alapszámla-konstrukciót,
vizsgálja meg a számla igénybevételének kritériumrendszerét, és alakítsa ki a számla díjának támogatási feltételeit.