Mégis feladnánk a GMO mentességünket?

A jövő nemzedékek szószólója, Szabó Marcel súlyos aggályokat fogalmazott meg a Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezmény tervezetével kapcsolatban. Elsősorban a multinacionális nagyvállalatoknak különleges jogokat biztosító bírósági rendszert és a GMO-mentesség megszegését kritizálta. Az egyezményt október végén szentesítenék Brüsszelben, utána a nemzeti parlamentek ratifikálnák.

Szabó Marcel szerint az Európai Unió Bíróságának kellene választ adnia a kanadai szabadkereskedelmi megállapodással (CETA) kapcsolatos aggályokra.

Szabó Marcel ombudsmanhelyettes Fotó: Polyak Attila - Origo

Hétfőn, Cecilia Malmström uniós keresedelmi biztos budapesti látogatásakor

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pozitívan nyilatkozott a szerződésről, kiemelve, hogy hazánk a minél akadálytalanabb kereskedelem híve.

A CETA elfogadásával GMO-t is tartalmazó import-élelmiszerek juthatnának az unióba, így hazánkba is, valamint felállnának azok a "független" bíróságok, ahol a multinacionális nagyvállalatok szuverén államokat perelhetnének be "elmaradt haszon" címén.

Szabó Marcel ombudsmanhelyettes közleményében az egyezménnyel kapcsolatban a következőket kifogásolta.

• Magyarország kormányának álláspontját ebben a kérdésben hazánk Alaptörvénye és az Országgyűlés elsöprő többséggel meghozott határozatának kell meghatároznia. Eszerint a kormány

ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz.

• Szakértők értékelése szerint

  a CETA tervezete több ponton sincs összhangban a magyar Alaptörvényben említett fenti kritériumokkal.

• A szabadkereskedelmi megállapodás veszélybe sodorhatja a környezeti és táji értékek megóvását is szolgáló európai agrárszabályozási és -támogatási rendszert, mert az iparszerű módszerekkel termelő kanadai mezőgazdaság termékek dömpingszerűen beáramlását teszi lehetővé.Ez az európai gazdákat is kevésbé fenntartható gazdálkodási módszerek használatára ösztönözné.

• Az egyezmény konkrétan sérti hazánk GMO-mentességének az alaptörvényben lefektetett elvét.

  A CETA ugyanis a „biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálását" célozza.

• Az élelmiszer-biztonság szempontjából fontos észrevétel, hogy a CETA

  gyengítheti az Unió elővigyázatosság elvének érvényesíthetőségét.

• Továbbá

  akadályozná az EU klímavédelmi célkitűzéseinek elérését is,

  vagyis a fosszilis energiahordozók használatának korlátozását és a megújuló energia térnyerésének ösztönzését.

• A multinacionális vállalatok és a szuverén államok közötti jogviták eldöntésére a CETA egy, számos jogi szakértő szerint

  antidemokratikus vonásai miatt bírált vitarendezési, befektetésvédelmi bírósági rendszert alkalmaz.

  A vitás ügyekben nem a külső befolyástól mentes, a köz szolgálatában álló, közpénzből javadalmazott, állandó bírák hozhatnának döntést, noha ez minden független bíráskodás alapfeltétele.

  A befektetési döntőbíráskodás gyakorlatában a magántulajdon jogával szemben alárendelt szerepet játszanak a demokratikus alapjogok.

• Ez a bíráskodási rendszer az EU bírósági rendszerével párhuzamos jogalkalmazási rendszert hozna létre, annak ellenére, hogy az Európai Bíróság már több esetben is állást foglalt arról, hogy kizárólagos hatáskörének korlátozása sérti az európai jogot.
• Hasonlóan látja a Német Bírói Szövetség, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, az Európai Unió hivatalos konzultációs testülete is. Utóbbi

  elengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Bíróság előzetesen megvizsgálja, megfelelnek-e az uniós jognak a szabadkereskedelmi megállapodásokban lévő befektetésvédelmi rendszerek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szabadkereskedelem híve Fotó: Bielik István - Origo

Ki képviseli a magyar gazdákat?

Az Origo több alkalommal is megkereste a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségét (MAGOSZ) a két évvel ezelőtt lezárt szövegű kanadai egyezménnyel kapcsolatban.

Szerettük volna megtudni, hogy elsősorban az élelmiszerbiztonsági szempontból aggályos egyezményt a MAGOSZ elfogadja-e vagy elutasítja. Egy hét elteltével kérdésünkre a következő választ kaptuk:

Amint a MAGOSZ vezetősége az üggyel kapcsolatban kialakította végleges álláspontját, természetesen értesítik az Origót.